Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez

ŰJ- ÉS LEGŰJABBKORI HELYTÖRTÉNETÍRÁSUNK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIHEZ STIER MIKLÓS - SZÁSZ ZOLTÁN A helytörténet iránti 'társadalmi érdeklődés megnövekedése, valamint a helytörténeti munkák örvendetes 'Szaporodása szükségessé teszi e külön munka- területen alkalmazandó sajátos módszerek kidolgozását és főként rendszerbe fog­lalását. Indokolja ezt a történeti módszertani szakirodalom mai állása, a szín­vonalas helytörténeti feldolgozások még mindig nem kielégítő mennyisége, illet­ve az ezen munkálatok metodikai problémáinak elemzését célzó tevékenység kez­deti stádiuma is. Az alábbiakban a helytörténetírás gyakorlati problémáival szembekerülő kezdő kutatók számára készülő - megjelenés előtt álló - kézikönyv munkálatai során kidogozott néhány fejezetet kívánunk közreadni, hogy ezzel is hozzájá­ruljunk a helytörténetírás elméleti és módszertani kérdéseinek vizsgálatához, il­letve a kutató-feltáró munka szakszerűbbé tételéhez. Fejtegetéseink egy részét magunk is kísérleti jellegűnek tekintjük. De még ezekre vonatkoztatva is bízunk abban, hogy megállapításaink nagyobb része mindenképpen hasznosítható, akár­ha oly módon is, hogy a gyakorlat során, a kutatc-feltáró munka folyamán nyert újabb tapasztalatok alapjáln kiegészítihetővé vagy éppen a feltárt források függ­vényében új naórtelmezhérövé válik. A helytörténeti keretben vizsgált gazdaság- és társadalomtörténet, vala­mint politikatörténet szerteágazó problematikájáról - néhány általános kutatás- módszertani, illetve elméleti jellegű megállapítás után - az önálló paraszti bir­tok, a tőkés ipari vállalat, valamint a városi és a megyei politikai élet fonto­sabb kérdéseit tárgyaljuk részletesebben. Gazdaság- és társadalomtörténet a helytörténetírásban A gazdaságtörténeti vizsgálat általában a közgazdaságtudomány alapel­veire épül. Ennek megfelelően a termelés különböző területeit, ágazatait elemzi: a mezőgazdaságot, a bányászatot, a kisipart, a gyáripart, a ráépülő kereskedel­met, szállítást, a bank- és hiteléletet. A társadalom történet az embereknek a ter­melésben elfoglalt helyük, a termelőeszközökhöz való viszonyuk alapján kiala­kult, egymáshoz fűződő kapcsolatrendszerét vizsgálja a maga történeti fejlődé­sében, A gazdaság- és társadalomtörténet tehát - szélesebb értelmezésben — át­3'

Next

/
Thumbnails
Contents