Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Függelék
E gondolatok jegyében nyitom meg az első Somogy megyei Levéltári Napok ’77-es esztendei kétnapos rendezvényét, hasznos és eredményes tanácskozást kívánok és remélem, hogy a levéltári napok rendezvényei évről évre visszatérnek megyénkben. Lóczy István, a Munkácsy Gimnázium igazgatója korreferátumában Bánkuti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez című s az 1976 és az 1977-es évkönyvekben megjelent forrásdokumentumokat elemezte a középiskolai történelemtanítás szempontjából. A Bánkúti Imre által közölt iratok a Károlyi-család levéltárából, a Rákóczi szabadság- harc Levéltárból, az Országos Széchényi Könyvtárból és egyes megyei levéltárakból származnak. „Ezek együttvéve hasznos és eddig nem ismert adatokat tartalmaznak a Dunántúl politikai, katonai, gazdasági és társadalmi történetére, közlésük tehát mindenképpen indokolt.” írja Bánkúti, s megállapítása jogos. Az iskolai oktató-nevelő munka során haszonnal forgatható Bánkuti Imre Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez - 1704 január-április” c. forrásközlemény többféle szempontból. i. A tanórán felhasználható szemelvény anyag színesíti, bővíti, s hitelesebbé teszi a Dunántúl kuruckori történetét, illetve lehetőséget ad változatosabb, korhűbb feldolgozásra. Pl. Körmend város lakosságának levele Károlyi Sándorhoz. „A rájuk kirótt 80 katonát nem tudják kiállítani, mert az elmúlt évek adózása tönkretette a katonáskodókat, ezenkívül az ellenség fenyegetésétől is védeniük kell a várost.” Egy történelmi folyamat és esemény problematikáját a leghitelesebben és plasztikusan mutatja be. Könnyű ebből kibontani a kor jellemző vonásait, s alátámasztani pl. Győr vármegye kivetésével a Győr környéki falvakra nehezedő terheket a városban levő császári őrség ellátása céljából. ,,.. . úgy szintén a porának restantiájit is, mellyel még e szerint a mostan elmúlt 1703-dik esztendőre adósak a faluk, ezeket penig falutoknak fölégetésének büntetése alatt parancsollya eő Kegyelme ..." A porció történelmi gyökereire utalva megjelenik annak súlya a magyar jobbágyparaszti osztályra nehezedve, de a fenyegetődzés sejtetni engedi a következményeket is, különösen az ilyen feszült történeti helyzetben. Az anyag használhatóságát nagyban elősegíti a közölt iratok elé készített néhány soros összegezése az iratokban szereplő anyagról. Pl. Palásty Ádám levele Károlyi Sándorhoz. A győri labanc őrség kicsapásaitól fenyegetett családja és javai biztonságba tételére kénytelen Győr megyébe menni. (Kőszeg, 1704. márc. 1.)- Szegedi Pál Károlyi Sándornak: a horvát határszélen folyó harcokkal kapcsolatos ügyekről. (Kőszeg, 1704. márc. 1.)- Bezerédi János Károlyi Sándornak. Részletesen tájékoztatja a győri labanc őrséggel történt összecsapásról. A rácok ellen csak úgy tud menni, ha embereket kap. (Pápa, 1704. márc. 3.)- Bödör Mihály levele Bunits Jánosnak: a fenyegető német támadásról. (Dobra, 1704. márc. 18.)- Gróf Pálffy Miklós gróf Nádasdy Ferencnek: tábornoki kinevezéséről, a kurucok elleni győzelméről, Felsőlendva feladásáról és a spanyolországi hírekről. (Bécs. 1704. márc. 19.)- Gróf Eszterházy Dániel a menekülő dunántúli hadakhoz, gyülekezzenek Fehérvárnál, mert most lehetőség van az ellenség megsemmisítésére. (Székesfehérvár, 1704. ápr. 5.) Megkönnyíti a szemelvény kiválasztását, hogy a szerző nem a történelmi topográfia, hanem kizárólag kronológiai alapon rendszerezte az értékes, használható anyagot. A topográfiai és kronológiai területi különbözőségeket az i-től 231-ig terjedő sorszámmal fogja össze a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Alkalmas arra is az anyag, hogy a hadmozdulatokat nyomon követhessük. Pl. Sándor László ezereskapitány gróf Eszterházy Dánielnek: a németek hadmozdulatairól. Ha segítséget kapnának sikerrel szembeszállhatnának az ellenséggel. (Kovácsi, 1704. ápr. 4.) A hadmozdulatok okaira pontosabb választ adhatunk, ha közben a térképen nyomon követjük azokat. A magyar gazdasági élet és társadalmi problémák felvázolására is alkalmas az anyag, amely a sok konkrét adat következtében lehetővé teszi a szintetizálást is. 1.Bánkuti Imre két részben közreadott irat gyűjteménye lehetővé teszi a tanulóink önállóan végzett munkáját az adott korszak különböző területeinek feldolgozásával kapcsolatosan. Ez pedig fokozza a közölt iratok jelentőségét. Ilyen pl. a Győr vármegye kivetése a Győr környéki falvakra, a városban levő császári őrség ellátása céljából. (1974. jan. 16.) 373
