Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a MIR kaposvári cukorgyárának a vonzáskörzetében (1904-1914). 2. közlemény

A cukorár-felülfizetés 27 korona nyerscukor átlagárnál tehát q-ként 28 fillért jövedelmezett. A cukorgyár csak a magasabb cukoráraknál növelte hatványozottan a cukorár-felüfizetést, amelynek realitása sok esetben csak illúzió volt. Kétségkívül a gyár a felülfizetéseknél is vállalt kockázatot, mivel az áremelkedésből adódó konjunktúrát nem mindig tudta kellőképpen kihasználni. Az áremelkedés kezdeti fázisában nem lehetett a cukorkészletet eladni, mivel a további áremelkedés tetemes veszteséget okozott volna. Ha viszont nem használta ki az áremelkedést kellőképpen, az esetben a váratlan piaci dekonjunktúra fenyegette az üzemet. Ez a magyarázata annak, hogy a termelők a magas cukorárakra hivatkozva kevesellték a cukorár-felülfizetés összegét, nem látva a cukoripar sajátos problémáiból adódó nehézségeket. A cukorrépa-termesztés jövedelmezőségét ugyanis a cukorár-felülfizetés nagymértékben befolyásolta. Igaz, hogy a szerződésekben azt nem biztosították minden termelőnek. A központnak küldött jelentés szerint a 1911/12. évi kampány után 38 nagytermelő cukorár-felülfizetésként 447465,62 koronát kapott/*7

Azok a nagytermelők, kiváltképp a nagybérlők, akik pénzszűkében voltak, vagy nem akartak kockázatot vállalni, megegyezhettek a cukorgyárral a cukorár-felülfizetés megváltására is. Ilyen esetekben a gyár q-ként egy viszonylag alacsonyabb fix árat javasolt, amelyet a cukorrépa beszállítása után a répa árához hozzászámítottak. Mivel ez a gyárnak is kockázatot jelentett, érthetően érdekeinek megfelelően szabta meg a felülfizetés megváltásának az összegét. A pénzzavarral küszködő nagybirtokosoknak és nagybérlőknek azonban nem egy esetben nem volt más választási lehetőségük.

A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy alakult a cukorrépa átlagára q-ként a gyár vonzáskörzetében 1904/5-1913/14 között:48

Év

A q-ként fizetett répa értéke koronában

%

1904-1905

1,65

IOO,1905-1906

1,66

100,60

1906-1907

1,66

100,60

1907-1908

1,70

103,03

1908-1909

1.75

106,06

1909-1910

1,85

I 12,12

1910-191i

1,82

I 10,30

1911-1912

1,96

118,78

19i2-1913

1.97

119,39

1913—19x4

1.99

120,60

Jóllehet, a répa ára fokozatosan emelkedett, jelentősebb növekedést csak 1909-től tapasztalhatunk. Az egy évtized alatti 20,60%-os emelkedés mindenképpen serkentőleg hatott a termelőkre. Alapár tekintetében a nagytermelőknél is differenciáltak, ezért elkészítettünk egy olyan táblázatot, amely e folyamatot is tükrözi/'9 (2. sz. táblázat.) A táblázatból láthatóan a répa legalacsonyabb és a legmagasabb ára közötti különbség igen szembetűnő, amit különféle kedvezmé319