Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a MIR kaposvári cukorgyárának a vonzáskörzetében (1904-1914). 2. közlemény
CUKORRÉPA-TERMESZTÉS A MEZŐGAZDASÁGI IPAR RT. KAPOSVÁRI CUKORGYÁRÁNAK VONZÁSKÖRZETÉBEN (1904-1914) (Második rész) SZILI FERENC i. A kaposvári cukorgyár korszerűsítése Jelen tanulmányban folytatni kívánjuk a cukorrépa-termesztés vizsgálódását a MIR Kaposvári Cukorgyárának a vonzáskörzetében. Az első évtized eredményei után mérlegre tesszük a következő io év eredményeit és gondjait is. Már az 1890-es évek másodjk felétől a cukorrépa növekvő kereslete és a cukorgyárak közötti verseny arra késztette a kaposvári cukorgyár igazgatóságát, hogy az üzemet korszerűbbé téve a feldolgozandó cukorrépa mennyiségét növelje. A gyár korszerűsítése 1898-ban megkezdődött, a melléktermék előállításának régi berendezéseit új refrigerant kristályosító rendszerrel cserélték fel, amely országosan is jelentős újításnak számított.1 Az 1901. évi első jelentősebb rekonstrukció pedig a gyár napi répafeldolgozó kapacitását 50 vagonról 100 vagonra növelte.2 A MIR igazgatósága 1904-ben, a kaposvári cukorgyár alapításának 10 éves fennállása alkalmából az évtized mérlegét pozitívan értékelhette, mivel a cukorrépa termesztését - a kezdeti nehézségek ellenére - folyamatossá tette, a vonzáskörzet hatósugarát pedig tágította. Az eredményesség titka elsősorban az volt, hogy a cukorgyár a répafeldolgozó kapacitását összhangba tudta hozni a cukorrépa-termesztés növekedésével, a cukorrépa-szerződések feltételeinek megszigorításával, ugyanis arra kényszerítették a termelőket, hogy a termelés növelésével együttesen a cukorgyár által szabott minőségi követelményeknek is maradéktalanul eleget tegyenek. A cukorgyár korszerűsítése később is folyamatosan történt. i9o6Jban a Petry és Hacking dortmundi gépgyárától újabb szeletszárító berendezést vásároltak, két évvel később még egy hengerrel kiegészítették a gyárat, a gépműhelyt pedig megnagyobbították és újabb mészkemencét helyeztek üzembe.3 1910-ben egy répagyökér értékesítő berendezéssel, valamint önműködő salak- és cukorszállító gépsorral szerekék fel a gyárat. 1911-ben a régi Fesca- körszitá'k helyett a Weston-rendszert alkalmazták, majd az utótermék szitaállomást is megnagyobbították, a műhely hajtására pedig 45 HP dieselmotort és egy 350 m hosszú önműködő iszapszállító berendezést vásároltak.4 A Hitelbank 1913-ban 63 iparvállalat felett gyakorolt befolyást és 233,17 millió korona tőkével rendelkezett.5 Érdekeltségéhez tartozott az Alföldi Cukorgyárt Rt., a Baranyavári Cukorgyár Rt., a Magyar Cukorgyár Rt., a Mezőgazdasági Ipar Rt., a Kereskedelmi Bankkal közös érdekeltséggel pedig a Bácsme-
