Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Kelemen Elemér: Somogy megye népoktatása (1871-1880)

Az egy iskolára jutó tantermek száma az iskolahálózat kezletlegességét, fejletlenségét tükrözi: általános az egytantermes kisiskola. Az iskoláztatás körülményei szempontjából fontos adatok szerint viszont az országos átlagnál jóval alacsonyabb megyénkben az egy tanteremre jutó összes, s főképp az állandó létszámot jelentő 6-12 éves tankötelesek száma. Ennek kedvező mértéke Zala, s főleg Tolna megyével összehasonlítva feltűnő, s - csupán az átlagot tekintve - megfelelt a törvény előírásainak, amely szerint egy tanteremben 80 növendék tanítható.

Ha a nemzetközi összehasonlítás lehetőségeit is keresve kiszámítjuk, hogy Somogy megyében kb. 780 lakosra jutott egy iskola (országosan 840), megállapíthatjuk, hogy ezzel az osztrák örökös tartományok sorában is - Voralberget és Tirolt követően - előkelő helyet foglalhatott volna el. (Galíciában ekkortájt 2258, Bukovinában 2892 lakosra jutott egy iskola!)3

2.

Az egy iskolára jutó összj övede- lem (Ft)

Az egy tanulóra jutó összjövedelem (Ft)

A

faiskolák

aránya

(%)

Iskolai

könyvtár

(%)

Baranya

270,19

2,28

26,07

4,84

Somogy

232,06

1,91

48,20

5,16

Tolna

407,72

i,93

43,02

7,36

Zala

266,98

1,50

44,7i

1,21

Magyarország

272,51

1,65

30,64

6,31

Az iskolák összjövedelmének iskolánkénti átlaga feltűnően alacsony, bár némileg módosítja ezt a képet az egy tankötelesre eső költségek aránya/1 Az iskolák felszereltsége általában az átlag körül alakult (az itt fel nem sorolt fekete fali, olvasó- és számolótáblák kimutatásai szerint is), a faiskolák száma és aránya kiugróan magas.

3A tankötelesek összes száma

Az iskolába járók

Közülük télen-nyáron iskolába jár

száma

%

száma

%

Baranya

44127

30 744

69,67

23156

73,35

Somogy

44 810

27 065

60,38

16145

59,67

Tolna

37 788

23 756

62,89

12 477

52,52

Zala

58 830

28 392

48,26

13 276

46,76

Magyarország

48,45

55,99

A korábbi évekhez viszonyított - s főképp az ismétlő iskolások hanyagságával magyarázható - romlás ellenére az iskolába járók megyei aránya csaknem 12%-kal magasabb az országos átlagnál, s nagyjából megegyezik az osztrák birodalomban kimutatott átlaggal.5 A teljes szorgalmi időben iskolába járó tankötelesek arányát tekintve pedig Somogy a dunántúli megyék rangsorában - Moson és Baranya mögött - 1869-ben a 3. helyet foglalta el.

190