Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai

9- A Balaton-vidók regionális fejlesztésében a fürdőkultúra szintjének emelése komplex feladat lévén - mindez nemcsak az üdültetés és az idegenforgalom kulturált, s európai színvonalon való kielégítését jelenti, hanem a Tó környéki települések állandó, s egyre növekvő lakossága életkörülményeinek is biztosítanunk kell a fürdőkultúra színvonalemelkedésében való foyamatos érdekeltségét. Ez az érdekeltség - a világon mindenütt — elsődleges és alapvető kulcskérdése a települések és az üdülőtelepek harmonikus fejlesztésének.

io. A fürdőkultúra magasabb szintjének az elérése érdekében az üdülősávban a közművelődés és a kulturált szórakoztatás feltételeit meg kell teremtenünk az üdülőidény esős időszakában is.

* * *

Képtelenség lenne, ha a történész arra vállalkoznék, hogy ismertessen mindenfajta tervet, még annak a regisztrálására sem vállalkozhatik, amelyet évről évre megvalósult eredményként tár szemünk elé a fejlesztés gazdag programja. Mégis hangsúlyozni kívánja, hogy a balatoni fürdőkultúra jelenének és jövőjének mielőbb szakítani kell mindazzal a torz örökséggel, amely e tájon még felerőisödve és újraizmosodva zavarja a Tó európai rangú fürdőkultúrájának a kibontakozását. A jövőnek szakítani kell az átmenetileg még megtűrt és kompromisszumos engedményekkel is. Ez a Tó és környezete nem nádtermelő és kőbányaüzem, ennek nincs felesleges vize, ennek a partján és környékén lakó „kettős birtokosak” - magánnyaralók és a nemzet állampolgárai - közül senki sem építhet a tájba egyáltalán nem illő, a kispolgári ízléstelenség jegyeit magán viselő, falusi pallérok korszerűtlen építményeit. Ennek a kornak meg kell akadáyoznia és a táj építészeti elízléstelenedésének az áradatát, a korszerűtlen és drága putri- építkezések giccsvegetációját. Ám e tervnek el kell tüntetni a különböző osztályokba sorolt fürdőhelyek kategorizálását is. A kiemelten kezelt fürdőhelyeken kívül hozzá kell nyúlni a kisebb üdülőhelyek fejlesztéséhez is, tudván, hogy régen a múlté már a divatos és centralizált fürdőhelyek szemlélete, számunkra nem a „Balaton-városok létrehozása az elsődleges cél, hanem a Tó egész és egybefüggő fürdőkullúrájának világszintre való emelése.

E cél érdekében a balatoni idény széthúzásának nagy gondolatával és lehetőségeivel is meg kell barátkoznunk. A legvarázslatosabb évszakunkban: szeptemberben és október elején, amikor az osztrák-magyar monarchia klimatológiai érdekeihez alkalmazkodott hajdani közoktatásügyi rendszer maradványaként - igaza van Illyés Gyulának - gyermekeinket már iskolapadokba ültetjük, üressé válik a Tó, holott nyári idegenforgalmunk és fürdőkultúránk teljes reneszánszát élhetné e hónapokban, arról nem is beszélve, hogy harmadvirágzásában a sportokra is kiválóan alkalmas téli Tó szépségét is világhírűvé tehetnénk melegvízű termálfcutak és források segítségével, hiszen újjáálmodhatjuk a Tó római-kori téli feredő-házait, amelyeknek nagyméretű hypocaustumjaiban - Hévíztől Csisztáig - már egyformán felszínre tört gyógyforrások szolgáltathatnák a melegvizet.

S ha mindezek mögé, Európa legkellemesebben temperált tava köré odavarázsoljuk az évi 1600 napsütéses fényóra gyümölcs- és szőlőkultúrát érlelő Ba- laton-kert tájöveztét, ha kulturális létesítményeinkkel: múzeumokkal, tárlatokkal, kurszalonokkal, sajtótermékekkel felszerelt könyvtárakkal, koncerttermekkel, já186