Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
nyességéről a Somogyi Újság 1922. július 27-i száma erősen remélte, hogy „nyaraló szép hölgyeink bájos mosolya, a Balaton hűs habja, környékének tüzes bora és a szívből jövő igaz magyaros vendégszeretet feledhetetlenné fogja tenni az angol ifjak részére a kis kirándulást.” De jelentősek voltak a déli parton - főképp Fonyódon - megrendezett cserkésztalálkozók is és igen hangzatosak a kormánylátogatta leilei balillák találkozója 1932-ben és az 1944 júliusában rendezett levente hadijátékok (számháború). Siófokon a háborús események következtében az 1944. szeptember 6— 10-ére tervezett balatoni sporthetet már nem tudták megrendezni. A Tó körüli sportélet összefogására az üdülőhelyek ifjúságát egy sporttáborba egysíteni akaró törekvés i939jben tető alá hozta a Balatoni Sportklubot, Balatonföldvár székhellyel. * * * Az üdülőkultúra sajátos problémáival és feladataival elsősorban mindenhol - a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok alapján működő - fürdőegyesületek foglalkoztak. Az üdülőhelyi telek- és villatulajdonosok érdekeinek képviseletében ezek az egyesületek fáradoztak elsőrenden az üdülőhelyek kulturális, egészségügyi és fürdőügyi viszonyainak az ápolásán, erősítésén és fejlesztésén. De a Balaton-kultusz érdekében a társadalom összetartását és összefogását is szorgalmazták, gondoskodtak az üdülők kényelméről, szórakozásáról és a balatoni sportélet fejlesztése érdekében is sokat fáradoztak. Az egyesület tagjai jogi személyek is lehettek és olyan teljes jogú állampolgárok, akik az üdülőhely területén ingatlannal bírtak és az üdülőhely fejlesztése terén érdemeket szereztek. Az üdülőegyesület legfőbb szerve a közgyűlés volt, amelyen a tagok 1/3- ának kellett jelen lenni ahhoz, hogy határozatképes legyen. A közgyűlés 6 tagból álló intéző bizottságot választott évenként, amely az igazgatóval az élen intézte az egyesület összes ügyeit és ugyancsak a közgyűlés választotta a 12 tagból álló választmányt is. Amikor a választmány az 1929. évi XVI. te. alapján üdülőhelyi-bizottsági hatáskörrel ruházódott fel, akkor a választmány üdülőorvossal, hatósági orvossal, s a megyei és a községi hatóságok egy-egy képviselőjével kiegészítette magát. E bizottság a hatósági biztos elnöklete alatt hatósági jogkörrel végezte az üdülőhelyi bizottság ügy- és vagyonkezelését, kezelte irattárát és jegyzőkönyveit, mindenkor elkülönítve azokat az üdülőegyesület irataitól. Az egyesület tisztikara elnökből, alelnökből, jegyzőből, igazgatóból, titkárból, pénztárosból, gondnokból és ellenőrből állott. Pénzügyeik felülvizsgálatát egy minden évben újraválasztott háromtagú számvizsgáló bizottság végezte el. Az üdülőövezeti régiók (szakaszok) érdekeltségét képviselő fürdőegyesületek közül egy-egy község területén több is működhetett, ilyenek voltak - többek között - a Balatonmáriai Hullám Fürdőegyesület (1930) és a Balatonmária- fürdői Fürdőegyesület (1936). Több egyesület működött még Fonyódon, Zamárdi- ban és Siófokon is. A közgyűlés az egyesületek tisztikarát rendszerint a helyi lakosokból választotta, a számvizsgáló bizottság és az igazgató választmány tagjait azonban már kevésbé. A közgyűléseket sokszor már nem is helyben, hanem a fővárosban tartották. A választmányokban foglaltak hivatalból tagként helyet a
