Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
tozik a fürdőkultúra keretébe és miért?, melyek a fürdőkultúra jelentkezésének és kibontakozásának az okai és a mozgatói?, milyen társadalmi igények állnak mögötte és milyen gazdasági érdekek indokolják ezeknek az igényeknek a kielégítését? De tisztázandó volt az a körülmény is, hogy a fürdőkultúra különböző elemei - az időbeni fejlődés meghatározott szakaszaiban — hogyan alakultak ki, és közülük: mikor és melyik nyomult előtérbe? Mikor és melyik sorvadt el? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggésekben érvényesültek a fürdőkultúrát kialakító tényezők? Meggyőződésünk volt ugyanis, hogy magának az üdülőövezetnek és a fürdőkultúrának a helyi társadalomra és annak eszményire való hatása sokkal döntőbb és ebből - a fürdőkultúrára magára visszahatva is - sokkal jelentősebb, mint a pusztán a helyi társadalomból kiinduló saját hatások. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy a fürdőkultúráról szólva bemutassuk azt a hatásmechanizmust is, vagy annak meglétét és problémáit, amelyet a déli parton vizsgálódásaink közben megfigyelhettünk. Noha a fürdőkultúra vizsgálata az .egész Balatonra kellett volna, hogy irányuljon, mégis a kérdés tárgyalását csak a déli part üdülő- és fürdőkultúrájának a kialakítására korlátoztuk. Kutatásaink azonban még e tekintetben sem mondhatók befejezettnek. Tudtuk, hogy bizonyos kérdések - megfelelő források vagy még csak ezután elvégzendő kutatások hiánya folytán - még nem mindenben válaszolhatók meg napjainkban. A kérdéseknek a felvetése azonban még ebben az esetben is szükséges és indokolt, hiszen a kutatási feladatok jelzése, azok esetlegesen várható irányára való utalásoknak az összegyűjtése is hasznos lehet a számunkra. A történelmi korszakok tárgyalásánál a társadalom szerkezetének a vizsgálódásáról sem mondottunk le. Ennek a nyomait vizsgálva állapíthattuk meg, hogy a fürdőkultúra tulajdonképpeni induló korszaka a kapitalizmusé volt. A századforduló utáni urbanizáció terjedésével történtek az első jelentős változások hazánk társadalmának az életformájában és életkörülményeiben is. A világszerte tömegjelenséggé vált idegenforgalom, a turizmus, s a hétvégi pihenő- mozgalom - ha európai mértékkel nem is mérhetően - hazánkban is ekkor kezdett elterjedni. Míg az első világháború előtt csak az arisztokrácia és a vagyonosabb polgárság utazott külföldre, mindez a második világháború előtti évtizedekben már jelentős változáson ment keresztül. E változás szembetűnően észlelhető volt a Balaton partján is az egyre növekvő belföldi üdülés tekintetében, hisz az üdülők csaknem 50%-a már a Tó mellett töltötte el a szabadidejét a harmincas években. Ekkorra a 200 000 főt kitevő belföldi idegenforgalom, üdülés és turizmus létszámából 100 000 volt érdekelve a Tó körüli üdülésben és fürdőzésben, a huszas évek elején levő 25-35 ooo-es létszámhoz képest. Amikor azonban az idegenforgalom, a hétvégi pihenőmozgalom fellendült és felfelé ívelt hazánkban, mindez csak rendkívül szűk társadalmi rétegekre korlátozódott, a nagytömegek soraiban ezek a törekvések még jóformán ismeretlenek voltak. * * * Míg a szociálgeográfia a földrajzi viszonyokkal összefüggő társadalmi változásokat (és fordítva), a településszociológia - többek között - az urbanizáció sajátos ökológiai, vetületeit kutatja, addig a művelődésszociológia a kultúra többléptékű kölcsönhatásának a struktúráját vizsgálja a társadalomban. 140
