Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

portyázásai miatt megbünteti.

68 Mivel várható volt, hogy a hódoltsági területen lakók a török javára is kémkednek, Nádasdy szigorú intézkedést hozott. Zrínyi, Nádasdy parancsának megfelelően, meghagyta a korotnai katonáknak, hogy azonnal feszítsék keresztre azokat, akiket rajtakapnak, hogy a töröknek kémkednek és dolgoznak.

69 A parancs elrendelését Zrínyi a végbeliek általános vélekedése alapján azzal indokolta, hogy a töröknek alávetett jobbágyok inkább szolgálnak a töröknek, mint a magyaroknak, pedig a végbelieknél a török jobban büntetit és zaklatja őket. Ennek példáján okulva a magyaroknak is szigorúsággal kell a hódolt jobbágyokban a félelmet felkelteni, és akkor majd állhatatosabban szolgálnak nekik. A török sereg közben 1555 szeptember elején elérte Kaposvárt.

70 A korotnai katonák szeptember 7-én Nádasdy kapitányával, Zichy Istvánnal közölték hogy a közülük való Balya Bálint és Haramia György a saját szemével látta, hogy a török had Kaposvár és Zselicszentjakab között letáborozott.

71 Egyúttal figyelmeztették a kapitányt, hogy a mágnások viseljék gondjukat, mert egyedül várják a budai pasát, aki nincs messze tőlük. Másnap a korotnai katonák elfogtak néhány törököt, akik egyaránt azt vallották, hogy a Dunán inneni bégek valamennyien a budai pasával tartanak, aki ezáltal 10 ezer főnyi sereggel, 8 nagyobb ágyúval, 40 tarackkal és rengeteg szekérrel rendelkezik.'

2 A felszerelés nem hagyott kétséget afelől, hogy a pasa ostromra készül. A hódoltsági jobbágyokat azért mozgósították szekereikkel, ho£v a várárok feltöltésére földet és fát szállíttassanak velük. A foglyok elárulták, hogy a törökök Korotna és Kaposvár bevétele után Babócsa alá mennél és ha útjukban az apró erősségeket a végbeliek idejében el nem hagyják és fel nem égetik, azokat is beveszik. Zrínyit aggasztotta korotnai katonái sorsa. Kapitányát, Bocskai Ferencet küldte hozzájuk, hogy arra buzdítsa őket, maradja'nak bezárkózva a várban. A korotnai katonák készek voltak erre, és puskásokat kértek tőle. Kis csapatával Zrínyi nem tudott segíteni rajtuk, mert erőit a török támadása Szlavónia felől teljesen lekötötte. Ezért szeptember 8-án Zichy Istvánhoz fordult és levélben arra kérte, hogy küldjön gyalogosokat Korotnára.

73 Ugyanezen a napon a török ágyúk elkezdték lőni a kaposi várat. A korotnai katonák látva veszedelmüket elküldték társukat, Balya Bálintot egy török fogollyal Zrínyi Miklóshoz, hogy tolmácsolja kívánságukat, adjon Zrínyi segítséget nekik és írjon érdekükben Nádasdynak és a királynak. Erre Zrínyi szeptember il-én tollat ragadott és azt kérte Nádasdytól, hogy késedelem nélkül parancsolja meg katonáinak, hogy tartsák magukat, ha az ellenség megtámadja a várat. Zrínyi maga is kitartásra buzdította kato'náit, de ugyanakkor féltette is őket. Ezért ajánlotta megfontolásra a főkapitánynak, hogy gondolja meg, milyen előny származik abból, ha annyi jó katona elvész, hiszen Korotna várát aligha tarthatják meg akkora ellenséggel szemben.

74 A korotnai vár helyzete egyre rosszabb lett. Szeptember 12-re virradó éjjel az udvarbíró - feltehetően Nagy Péter - a gyalogos katonákkal védettebb helyre szökött. A kato'nák száma ezzel a felére csökkent. Mindössze annyian maradtak a várban, hogy valamennyien egy asztalnál elfértek. Kaposvár ágyúzása ekkor már 5 napja folyt. Az ágyúgolyók az egyik bástyát és kaput erősen megrongálták. A török Kecelnél elvezette a Kapós folyó vizét és hozzálátott a víz nélkül maradt árok feltöltéséhez, miközben a szo-