Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30

Nagyságodnak, mint Kegyelmes Uramnak keőtelességel szolgálok. Tegnapi napon küldött levelim után érkeztének némelly hireim, de ollyanoktól, kiknek hitelt annyira nem adhattam, hanem mai napon Győrből való kijüvetelekor egy parasztembert utyában rnegragatattam, ki is referállya ednihány ezer németnek bemenetelét, maga szemeivel látta; mellynek nagyob biztonságára küldöm ezen currenseket Nagyságod kezéhez. Illy nagy parancsolat szerint, hogy ezen főlűl emiétett íoboncságnak ekképen beszolgáltassák, a mint is magam más részen lévén vitézimmel, addig nagybaráti birot másodmagával elragatták. Mellyekhez képest Nagyságodat kérem, mennél hamarább segétségül legyen, mivel senki nincsen egyedül vitézim kivüí, máskép félek, ne talántan kőrűlbelől való falukkal együtt be tapotaskon(P), ugy is nem kétlem, örömet lövetni az elmúlt éccakának idején, hogy nem hallota volna Nagyságod. Ezzel Isten szerencséltesse Nagyságodat kivánta egésségben. Raptissimae in Nyul die 26 praesentis martii 1704. Nagyságodnak mint Kegyelmes Uramnak alázatos szolgája Goda István. Nagyságodnak penig hogy tuttára legyen, legfőlléb Cserusky

1 és Komáromy István uram vitézivel együtt őtődfélszázik vagyunk, az gyalogság penig megrémülvén, elszéledett, semmiképpen meg nem tarthattam. Kérjük penig Nagyságodot szertettel, hogy puskapor felöl provideáljon, mivel nagy szükségben vagyunk, sött pénzen sem kaphatunk. Szintén ezen órában, mellyben már bepecsételtem volna Nagyságod levelét, érkezett Tatából követem, ki is referrállja, hogy Lajos uram

2 az első részre ment, az minémő comendo penig vagyon, nem jöhet, mivel némely hírekhez képest nagy vigyázásban kői lenni. Itt penig, ha ez écakán nem, minden bizonnyal holnap kiütt az loboncság. (Külső címzés:) Méltóságos Groff Károlyi Sándor Uramnak stb. Pápán. 1. Azonosíthatatlan név. 2. Lajos Gergely tatai kapitány. 154Egyed, 1704 március 26. Fekete István ezereskapitány Károlyi Sándornak: igyekszik parancsát teljesíteni, hogy a Győr alatti Szabadhegyre menjen, bár katonái elszéledtek. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 március. Fasc. 4. D. 55.) Ajánlom Nagyságodnak, mint nagy jó Uramnak igaz köteles szolgálatomat. Isten kivánta szerencsés jókkal áldgya meg Nagyságodat. Vettem az Nagyságod miltoságos parancsolattyát, hogy Kajdoczy urammal conjungálván magamat seregemmel együt, az Szabad Hegy elejben mennyek. Én ugyan minden tehetségemmel vagyok azon, hogy öszvö szedvén az katonákat, eleget tegyek az Nagyságod parancsolattyának. De Kajdaczy Péter uram levelét vettem, melyben az irja eő kegyelme, hogy az katonái mind elszéllettek, alig vagyon száz katonája eő kegyelmének, én ugyan csak elég legyek, azon képen kísz leszek az Nagyságod parancsolattyának engedelmeskednem. Várván továb is az Nagyságod parancsolattyátul. Kivánom éltesse Isten Nagyságodat szerencséssen. Actum Egyed die 26 martii 1704. Nagyságodnak alázatos szolgája Fekete István. (Külső címzés:) Miltoságos Károlyi Sándor Uramnak stb. 155Egyed, 1704 március 26. Fekete István ezereskapitány levele Károlyi Sándornak: igyekszik Gyirmóthoz szállni, de ne?n hiszi, hogy katonáit össze tudja gyűjteni. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. i7o4 március. Fasc. 4. D. 54.) Méltóságos és Kegyelmes Generalis Uramnak. Alázatos szolgálatomat ajánlom. Vettem Kegyelmes Uramnak levelit, 26 mártiusban regei és értettem Nagyságodnak parancsolattyát, az hadaknak őszvegyőjtísit. Nagyságod parancsolatyát fogadom és el is járok benne, az Gyirmóthoz való szálast, de remíntelen vagyok az hadaknak őszvegyüjtísíben, de valamint lehet, Kegyelmes Generálisomnak parancsolatyának eleget teszek. Nagyságának