Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Függelék. Történelemtanítás és levéltár című kaposvári konferencián elhangzott előadások és hozzászólások
tárba látogatni kívánó csoportok számára mit tudnak nyújtani. így lehetne csak elérni, hogy né poros papírhalmazt sejtsen csupán az épület előtt elmenő fiatal a vaskos falak mögött, hanem egyénileg is eljusson majd oda; másrészt megfelelő kiadványokkal „menjen ki" a levéltár az iskolákba és intézményekbe, s juttassa el azokat a történelmi adatokat, ismereteket, melyek segítik történelemtanításunkat és rajta keresztül a tanulók személyiségének több oldalú kibontakozását. Hiszem, hogy iskoláink is megtalálják az utat a levéltárakba, s ez az egymásratalálás szocialista nevelésügyünk újabb gazdagodása és eredménye lesz. Andrássy Antal, a Somogy megyei Pártarchívum vezetője az alábbiakban hívta fel a figyelmet a munkásmozgalom történetének országos és helyi forráskiadványaira: Tisztelt Konferencia ! Kedves Elvtársak ! Engedjék meg, hogy az eddig elhangzott előadásokhoz, korreferátumokhoz csatlakozva, a munkásmozgalomtörténet kiadványaira és levéltári dokumentumainak felhasználásáról néhány személyes tapasztalatot, gondolatot hozzáfűzzek. Egy évvel ezelőtt részt vettem egy értekezleten, ahol a hallgatók többsége aktív történelemszakos, történelmet tanító tanár volt. Ott, meglepődve tapasztalttam, hogy a résztvevők többségének kevés ismerete volt a legújabbkori történelmi kiadványokról, pl. az órákon hasznosítható dokumentum-kötetekről. A nyáron, a megyei középiskolai szakfelügyelő elvtárs, ezt a továbbképzésen megoldotta, és ha nem is mindegyik gyakorló pedagógus, legalább az ott résztvevők betekintést kaptak a közelmúltban megjelent és készülő munkásmozgalmi kiadványokról. Mindezekről a jövőben a Párttörténeti Intézet készségesen tájékoztatást ad majd a tanári továbbképzéseken. S kéri az Intézet, hogy a megyei szakfelügyelők a jövő évben jelezzék, igényeljék a tájékoztatást. Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, pártunk XI. kongresszusának határozata, és a Politikai Bizottság által jóváhagyott irányelvek szerint a jövőben tovább bővíti a munkásmozgalomtörténeti kutatások tematikai és kronológiai határait. Az elkövetkező években a magyar munkásmozgalom kialakulásáról, tömegmozgalommá válásától a Tanácsköztársaság történetéig, hat monográfia fog napvilágot látni. Az ellenforradalom negyedszázados történetéről, több kötetnyi tanulmány pedig a korszak fehér foltjait fogja eltűntetni. Különösen figyelmet érdemelnek a korszak szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalmáról, a KMP irodalom- és művészetpolitikájáról, az ifjúmunkásmozgalom fejlődéséről megjelenő monográfiák. A felszabadulás utáni évekből elkészül az SZDP története, a fordulat évének történelmi körülményei, valamint az MDP történetének tudományos elemzése is. A megjelenő munkásmozgalomtörténeti monográfiákról teljes bizonysággal állíthatjuk,, hogy a magyar történetírás kiemelkedő termékei lesznek. A magyar munkásmozgalom-történetírás, - amely napjainkban valóságos reneszánszát éli - a XI. pártkongresszus szellemében egyre jobban megfelel annak az elvárásnak, amely segíti a szocializmust építő embereket, a valóságot híven kifejező társadalmi önismeret kialakításában. Itt szeretném felhívni tisztelt kollégáim figyelmét a Párttörténeti Közlemények 1976. évi 3. számára, amelyben Vass Henrik elvtárs tanulmánya részletesen összefoglalja a munkásmozgalommal kapcsolatos történetírásunkat. Az elmúlt években a munkásmozgalomtörténet dokumentumait közrebocsájtó, vagy egy-egy korszak átfogó kronológiáját nyújtó kötetek is jelentős számban láttak napvilágot. A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumaiból az 18671919 közötti évekből közzétett sorozat, vagy az ellenforradalmi korszak forradalmi munkásmozgalmának három kötetnyi forráspublikációja megfelelő segítséget nyújt és adhat a gyakorló pedagógusnak és előadótanárnak. Napjainkban kerülnek kiadásra a felszabadulás utáni párttörténet, az MSZMP legfontosabb dokumentumai. Ezen - eddig négy - kötetben közöltek nélkül, ma már nem tartható egyetlen igényes óra, vagy előadás, a felszabadulás óta-, eltelt időszakról. Úgy gondolom, hogy ezek beszerzésére a jövőben még nagyobb gondot és; figyelmet kell szentelni a szaktanároknak és azon illetékes szerveknek, melyek tanáraink szakmai irányítását és továbbképzését végzik. Sajnos, könyvkiadásunk sokszor nem tart lépést a jogos igényekkel és még gyakrabban a realitással. A jó kiadványnak, s itt a magas: szintű tudományosságot értem, valóban nem kell cégér. Viszont ha már az első érdeklődők töredékét sem tudja kielégíteni vidéken a könyvterjesztő, akkor csak bosszankodhatnak a később vásárolni óhajtó kollégáink. Nincs olyan tájékoztató és könyvet beszerző szerv vagy