Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Függelék. Történelemtanítás és levéltár című kaposvári konferencián elhangzott előadások és hozzászólások

tak szép számmal belőle. De a szocialista közgondolkodást és a munkásművelődést segítik a levéltárak az üzemi is falukrónikák módszertani irányításával is. A magyar levéltárak nagy része a történeti olvasókönyvek elkészítése után más típusú kiadványokkal is kísérletezett, mindannyiónkat meggyőzendő erről e konferenciánk alkalmából készült kiállításunk hazai levéltáraink ilyen természetű kiadványaiból. Míg az iskolánkívüli közművelődés területén - a mi levéltárunk is - az egyre komplexebben művelt és szerkesztett kiadványával tette a legnagyobb szolgálatot, addig az iskolai közművelődés területén - ízig-vérig levéltári profil - a szemléltető-dokumentációs forráskiadványok elkészítésével tett újabb lépéseket az iskolai történelemoktatás segítése útján. Tevékenységünket a megyei továbbképzési intézettel közösen végeztük, e kiadványaink a tanári továbbképzések és az iskolai oktató- és nevelőmunka nélkülözhetetlen részeivé váltak. 1. A három esztendeje elindult „iskola-levéltárosi" (levéltár-pedagógusi) kezdeményezésünknek az volt a célja, hogy a történelmet a tankönyvek sémáiból kiszabadítsuk és életszerűbbé tegyük: mindez jó kilátással biztat a jövendőre nézve bennünket. Évente kétkét kiadványt készítettünk - eddig hatot bocsátottunk útjára - az általános és középfokú iskolák részére, amelyek bevezető tanulmányokból és forrásdokumentumokból állanak. Miután az iskolai történelemtanításhoz egyre növekvő igényként jelentkezik a helytörténeti források feltárása és közkinccsé tétele, ezért a levéltáraknak tovább kell kutatni a még feltáratlan és ismeretlen forrásokat, hogy azokat a didaktikai elveknek megfelelően kiválasztva és feldolgozva - az iskolák rendelkezésére bocsássuk. Középtávú munkatervünk szerint az Iskola és levéltár - dokumentumok a szülőföldről - című sorozatunk tervezetét 1980-ig elkészítettük. E kiadványok között már eddig is haszonnal forgatták iskoláink a Történelmi arcképcsarnok I. című, majd a reformkor és a szabadságharc, a Tanácsköztársaság és az uradalmas megye cselédkérdéséről szóló forráskiadványokat. Készülőben van a megyeszékhely képekkel tarkított várostörténete, valamint a műemlékvédelem és a természet- és környezetvédelmi tájak (arborétumok) jegyzékének a közzététele is, majd megyénk jeles mezőgazdászairól, műszaki szakembereiről, pedagógusairól, orvosairól, sportolóiról készült arcképcsarnokok, s a balatoni emlékhelyeinkről, s megyénk néprajzáról és népművészetéről szóló kiadványok is. E sorozat szerkesztői és összeállítói az iskola-levéltáros és a tanárok, a levéltár és az iskola együttesen legyenek, a téma kijelölését az iskolák, a források válogatását pedig a levéltárosok végezzék el. 2. Üj típusú kiadványsorozatunk a Somogyi Almanach. A sorozat nemcsak helytörténeti, hanem irodalomtörténeti, művészettörténeti és néprajzi kiadványokat is jelentetett már meg 25 kötete sorában. így emlékeztünk meg a sorozatban 48-ról és 19-ről, Rippl-Rónairól, Vaszary Jánosról, ezidén pedig Berzsenyi Dánielről, akiknek születése 200. évfordulóját ünnepeltük, vagy a Rákóczi-emlékév kapcsán közöltük a kurucok első dunántúli hadjárata ismeretlen forrásait a Károlyi levéltár fondjaiból. Ezekkel a kiadványainkkal nemcsak a szülőföldhöz való kötődést, hanem a történeti közgondolkodásunk színvonalát is javítani kívántuk. 3. Kiadványsorozataink között jelentős helyet foglalnak el levéltári évkönyveink. (Somogy megye múltjából.) E sorozat évről-évre történő megjelentetésével, s benne 10-12 alapvető helytörténeti tanulmánnyal elsőrenden a történelmet tanító tanárok továbbképzését és önművelését szolgáljuk. Ennek érdekében megyei hatóságainkkal egyetértve minden kiadványunkat a megjelenés után a rendelkezésére bocsátjuk oktató pedagógusainknak, iskolai és ifjúsági, de a közművelődési könyvtáraknak is. Ma már örömmel halljuk vissza, hogy e helytörténeti kutatások eredményei egyre inkább alkotó elemeivé váltak a tanári továbbképzésnek. Ha e kiadványok egyre hatékonyabban szívódnak fel a történelmet tanító tanárok tudatában, általuk azok egyre műveltebbé válva taníthatják a helytörténeti ismeretek alapos birtokában és biztonságában a történelmet. Azt hiszem a jövő útja nem az, hogy a tantervek csak egy helytörténeti óra beállításával foglalkozzanak, hanem jóval inkább az, hogy a helytörténet alapos és biztonságos ismeretében minden órán tudjon a művelt történelemtanár hozzájárulni a köztörténet tanításához. A történelemtanítás szolgálatában még rendkívül sokfajta tevékenységet fejtenek ki a hazai levéltárak. E cél érdekében is alapoztuk meg levéltárunkban a községi adattárak rendszerét. Ezt a célt szolgálja levéltárunkban az a helytörténeti-könyvtári gyűjtemény is (Bibliotheca Simighiensis), amely több mint ezer kötetével és kéziratával áll a tanárok és a diákok rendelkezésére. (E gyűjteményeinkben foglal helyet levéltárunk tudományos dolgozóinak az elmúlt negyedszázad alatt publikált 120 tanulmánya, valamint levéltárunk fondjainak a felhasználásával készült, s nem levéltári dolgozók tollából publikált 100 kiadvány is.) 4IÎ