Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Függelék. Történelemtanítás és levéltár című kaposvári konferencián elhangzott előadások és hozzászólások

A magyar levéltárak a kezdeti közművelődési kampányakciók során még nem tudtak olyan eredményt elérni, amelyet ma már a rendszeres és folyamatos kiadványaik során elérnek. Az első igen jelentős frontáttörést e tekintetben a levéltárak a helytörténeti olvasókönyvekkel érték el. 15 kötet jelent meg eddig! Ezek az olvasókönyvek nagyon változatos szerkezetben bocsátották rendelkezésére a tanulóifjúságnak, a történelemtanárnak, a honismereti szakkörvezetőnek, de a megyék története iránt érdeklődő olvasóközönségnek is ezt az újfajta és újcélú helytörténeti szöveggyűjteményt, A mi levéltárunk történelmi olvasókönyve is nemcsak a tanulóifjúság és a tanárok kezében kívánt a szülőföld vonzó történetének a példatára lenni, de speciális pedagógiai segédkönyvvé is terveztük, hogy belőle a pedagógus továbbképző intézmények, az egyetemek és főiskolák oktatói és hallgatói, sőt a köztörténészek és a helytörténeti kutatók is mindenkor áttekinthessék a megye történetét. A kötet mindezeken felül ismeretterjesztési célokat is szolgált, hiszen az olvasóközönség részére szinte összefüggő olvasmányként kívánta kezébe adni a megye történetét, újfajta kapcsolatot termtve népünk és levéltárunk között, keresve a levéltári iratanyag felhasználásának korszerű útjait és módszereit. Nemzetközileg igazolható statisztikai adatok bizonyítják, hogy az emberek szeretik olvasni szülőföldjük történetét, szeretik felpattantani az archívumok, a levelesládák százados lakatjait, és bennük vallatóra fogni a levéltárak sárgult és fakult pergamenjeit, a levéltár „titkait", hogy azok többé ne legyenek titkok, hanem napi életünk ható tényezői, hasznos példázatai, előremutató tanulságai. Nem tagadtuk, hogy helytörténeti olvasókönyünk igényei jóval sokrétűbbek és komplexebb igényűek voltak, modellt is képezve hazánkban. Sokoldalú válogatási elvként eredeti levéltári oklevelekből, okiratokból, krónikás kútfőkből történettudósok tanulmányainak részleteiből, korabeli utazók és históriások leírásaiból, írók és képzőművészek vallomásaiból, sajtó tudósítások szövegrészeiből állt össze az a helytörténeti körkép, amely az idézett kor politikai, társadalmi, gazdasági és művelődéstörténelmi életét és levegőjét mutatta be a kötet minden olvasójának. Tehát az olvasókönyv a történeti dokumentáción kívül az élénkítő és színező irodalmi és művészeti emlékek leírását is gyűjteményébe zárta. így a szöveggyűjteménynek - a történeti jellegen kívül - historiográfiai jellege is van, mivel nemcsak a történeti eseményekre vonatkozó forrásokat gyűjtötte egybe, hanem a néhai történetíróknak a vallomásait is egy-egy esemény kapcsán. A komplexicitás tehát elsőrenden arra vonatkozott, hogy a történeti adatrendszereket azokkal az adatsorokkal vagy szövegrészekkel egészítse ki (irodalom, művészettörténet, néprajz, régészet, technikatörténet stb) amelyek szorosan már nem is tartoznak egy-egy helytörténeti feltárás munkálataihoz. Míg az országos forráskiadványok köztörténeti aspektusból válogatták ki a dokumentumokat (itt-ott helyet adva néhány helyi vonatkozás közlésének, illusztrációjának, reprezentatív célokkal), addig e helytörténeti olvasókönyvnek szálanként kellett minden dokumentumot bekötni a köztörténetbe, a bevezető, az összekötő, a kommentáló, a beágyazó fejezetszövegek segítségével. Tehát bennük a dokumentumok elé vagy közé írt magyarázatok együtt adták a diáknak és tanárnak egyaránt az alapvető információt a helytörténetben exponált kérdésköröknél. Ahhoz, hogy a helytörténeti olvasókönyv valóban komplex legyen, interdiszciplináris területeket is be kellett kötnie az olvasókönyv hasábjaira. Ugyanakkor ennek az olvasókönyvnek nagy pedagógiai étvágygerjesztőnek is kellett lenni, hogy az olvasó később más alapvető történelmi munkákat is vegyen majd a kezeügyébe. Igy szolgáltak kettős célt e történeti olvasókönyvek. Egyfelől az országos jelentőségű történelmi események megyei vetületét és lecsapódását mutatták be olvasóiknak, másfelől pedig a megyei események országos hatásainak a bemutatásával, a helytörténet árnyaltabb színeivel, legjellegzetesebb elemeivel és finomabb részleteivel járultak hozzá az országos történeti kép teljesebbé tételéhez. E sokszínű helytörténeti körkép, ha teljességre nem is törekedhetett, nem csak a súlyosabb, s elmarasztalható negatív jelenségeket olvasztotta magába hanem a legváltozatosabb történeti valóságról gyűjtötte össze szemelvényeit, különféle tudósításait, s híreit arra törekedve, hogy az élet teljességét mutassa be. Az ilyen, valójában a hétköznapokat bemutató helytörténeti körkép sok-sok színnel gazdagíthatta a történelemtanárok előadói és nevelői fantáziáját és élvezetesebben, sokszínűbben közvetíthette a köztörténet országos eseményeit is a tanulóifjúság számára, s magának a könyvet pusztán időtöltésből és szórakozásból kézbe vevő olvasóközönségnek is hasznos művelődésére szolgálhatott. Ezek az olvasókönyvek - amolyan helytörténeti regesztagyűjtemények - nagy szolgálatokat tehetnek az országos történetírásnak is. Hisz köztudott, hogy sok-sok regionális eseményről és a tájban dolgozó történelmi személyiségekről csak szűkreszabott mondatokat, esetleg félmondatokat tud és ismételget az országos történetírás. Ilyen kevéssé ismert szö-