Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

sal. Mikor ezek biztos helyre, Szentmárton vár felé mentek, mely Kaposvár és Pécs között körülbelül fele úton van, útközben találkoztak lovas és gyalogos bajtársaikkal, akiket Babócsa visszafoglalására küldtek. De amikor tőlük megtudták, hogy Korotnát ágyuk nélkül puszta kézzel elfoglalták, s az őrséget egy szálig levágták, meg hogy a főherceg megszámlálhatatlan csapatokkal és hihetelenül sok ágyúval követi őket, a nagy félelemtől mindjárt úgy megrémültek, hogy nemcsak Babócsa visszafoglalásának tervét ejtették el, hanem okai voltak annak is, hogy mindazok a törökök, akik Szentmárton, Szentlőrinc, Sellye és Nagygallya várakban voltak, az erődítményeket felgyújtották, s hanyatt-homlok futással Pécsre rohantak." Korotna visszavételénél Istvánffy azt is megjegyezte, hogy először ebben a háborúban terjedt el a rút szokás, hogy külföldi zsoldosok szétdarabolták a holttesteket, mert elterjedt köztük az a hamis hír, hogy a törökök kisebb aranytárgyaikat lenyelik. Ez az álhír magyarázza, hogy a külföldiek miért nem kegyelmeztek a töröknek. A magyarok magatartása az életben maradt ellenséggel szemben azért volt kedvezőbb, mert a foglyul ejtett harcos számukra értéket jelentett, váltságdíjat kaphattak érte, vagy kicserélhették vele török fogságban levő társukat." Korotna visszafoglalásának időpontját Istvánffy ugyan nem közölte, de egyéb adatok segítségével megközelítően meghatározhatjuk azt. Zrínyi Miklós szeptember 12-én Csurgóról indult csapataival Segesd felé, hogy Korotna alá érkezzék.

100 A sereg Ivánffy előadásának megfelelően éjszakai menetelés után másnap hajnalban ért Korotna alá, ahol tábort vert. Szeptember 13-án, nem sokkal a megérkezés után, Pallavicini Sforza a Korotna melletti táborból levelet küldött Nádasdynak. Röviden írok - mentegetőzik a főkapitány -, mert az éhség, az álmosság és egyéb dolgok akadályoznak. Elsősorban Korotna; könnyekkel nem lehet elfoglalni, a hadseregnek élelem is kell.

101 Két nap múlva, szeptember 15-én a főkapitány ismét a Korotna melletti táborból fordult Nádasdyhoz. Ezúttal viszont egyetlen szóval sem utalt a vár ostromára, amely akkor már a múlté lehetett. A főkapitány különböző leveleket, Perneszi Farkas kémjelentéseit továbbí' totta a nádorhoz, és utasításokat kért tőle.

102 Mindezek alapján a sikeres ostrom 1556. szeptember 13. és 15. között zajlott le. Tehát alig egy évig lengett a korotnai vár fokán a török lófarkas zászló. Az 1556. évi sikeres hadjárat Korotna visszahódításával és a török megijesztésével lényegében befejeződött. A korotnai vár melletti tábor az ostrom után néhány nappal szétoszlott.

103 A főherceg seregével együtt hazatért, csupán a végbeliek maradtak váraikban. A török uralom megszilárdulása Az 1555. és 1556. évi hadjárat renegeteg kárt okozott a megyének. A két tekintélyes létszámú sereg nagy pusztítást vitt végbe, s ráadásul a parasztság élelmiszer-tartalékait is felélte. A megye hatósága, melynek székhelye egyre nyugatabbra tolódott, 1557 tavaszán arról pa'naszkodott, hogy a jobbágyságot az éhhalál fenyegeti.

10

'

1 Az 1556. évi hadjárat sikere nem lehett tartós. A végbeliek maroknyi serege nem tudta tartani a visszahódított részeket. 1557-ben Kaposvár újból török