Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

78. A sztrájk, amelyet a helyi SZDP meghirdetett, nem sokat módosított a tömeg nagyságán, mert Kaposvárnak még akkor nem volt jelentős ipari üzeme. Az egyetlen jelentős középüzemben, a Kaposvári Cukorgyárban már kampány után voltak és a többségében falusi idénymunkások már a falvakban tartózkodtak. A sztrájk meghirdetésének tényét említi L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság dunántúli előzményeiről. Történei Szemle. 1958. 1-2. sz. 185. 1. c. tanulmányában is és a Somogyi Hírlap 1919. március u-i száma. 79. Magyarország története. 11. k. Bp. 1964. 313. 1. 80. Budapesti Űjság. 1919. okt. 3. Nagyatádi Szabó István: A kaposvári terror. Nem hangsúlyozom különösebben, hogy Nagyatádi 1919 őszén tett nyilatkozatainak a forrásértéke más, mint az események után frissében tett nyilatkozatoknak. A történészek előtt világos, hogy a nyilatkozatok 1919 őszén a zajló hatalmi harcnak részei voltak; a szemben álló felek arra törekedtek, hogy a forradalomban tanúsított magatartásáért és tettekért egymást háttérbe szirítsák. Mégis közlöm Nagyatádi 1919 őszén tett nyilatkozatait, mert bizonyos vonatkozások kiemelését éppen a hatalmi harc váltotta ki. 81. A Kisgazda. 1919. márc. 23. Szabó István miniszter nyilatkozata a kaposvári eseményekről. 82. Bodrogközy Zoltán: i. m. 166. 1. 83. Ua., mint a 80-as jegyzet. 84. öt év múltán, i. m. 48. 1., Buza Barna: Kommunista összeesküvés. Bp. 1919. 14. 1. 85. Apám és nagybátyám személyes közlései. Apám a karhatalmi erők tagja volt, nagybátyám pedig aznap vonatvezető volt a Siófok-Kaposvár között közlekedő vonaton. 86. Neubauer Ferenc: Sürgős teendők a magyarság érdekében. Bp. 1919. 6. 1. Érdekes, hogy Neubauer március 11-ére teszi a kaposvári közös kisgazda-szociáldemokrata gyűlést. Ez a munka szeptember vagy október hónapokban jelent meg. 86/a Üj-Somogy. 1919. szept. 14. Nagyatádi Szabó István Kaposváron. 87. Budapesti Üjság. 1919. okt. 3. Nagyatádi Szabó István: A kaposvári terror. ,,A gyűlés helyén már ott vártak a szocialisták szuronyos tengerészekkel. A két tábor egymással farkasszemet nézve vette körül a szónoki emelvényt. Én mégis elmondottam, határozottan megmagyaráztam azokat az okokat, amelyek a Kisgazda Pártot a szocialista párttól mindörökre elválasztják." 88. Szántó-Vető. 1919. márc. 16. 89. Hajdú Tibor: A magyarországi tanácsköztársaság. Bp. 1969. 29. 1. 90. Bodrogközy Zoltán: i. m. 162. 1. 91. A Károlyi-párthoz fűzött reményeket az különösen megrendítette, hogy az 1919. éví XVIII. tc. 61. §-a határozottan előírta a birtokok lefoglalásánál a földművelésügyi és a népgazdasági miniszter együttes engedélye szükséges. Buza Barna ezt figyelmen kívül hagyta. Bár azt is meg kell említeni, hogy Buza Barna agrárpolitikai törekvése nagyon sok kérdésben érintkezett Nagyatádiéval. Buza Barna elgondolásait ,,A magyarság jövője (Gondolatok, tervek.) Bp. 1918. c. könyve tartalmazza. Ebben a munkában határozottan a kisbirtok mellett foglalt állást. (87. 1.) Csak közép és kisbirtokot akart a földreform utáni Magyarországon. (89. 1.) A kisbirtok átlagos mértékét 10 holdas juttatott vagy kiegészített birtokban jelölte meg. (89. 1.) 92. Üj-Somogy. 1919. szept. 14. Ugyanilyen értelemben írt Neubauer idézett munkájában: „Bizonyítékaink vannak arra, nézve, hogy Szabó Istvánnak és pártjának kitartása annak komoly reménységével kecsegtetett, hogy 1919. április 13-ra kitűzött választásoknál csúfos kudarc éri a szocialistákat, hogy ez be ne következzék, ezért kellett a kommunista puccsot megcsinálni." 6. 1. 93. Varga Jenő i. m. 9-10. 1. 94. Révai József: Marxizmus és magyarság. Bp. 1946. 144. 1.