Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

nagybirtok-üzemek tulajdonosainak és bérlőinek rendszeresen megküldte a szörplé felhasználásával kapcsolatos tudnivalókat, ismertetve a kísérletező gazdaságok eddig elért eredményeit is. Ennek ellenére még többen kifogásolták a szörplé magas árát, így az orozai béruradalom is arra hivatkozott, hogy az ácsi és más cukorgyáraktól sokkal olcsóbb árajánlatot kaptak, de ha a cukorgyár a szörplé mázsáját 5 korona 20 fillérért 3 havi hitelre is adja, akkor a szükségletüket Kaposvárott szerzik be.

110 Kladnigg a MIR igazgatóságához írt levelében abban reménykedett, hogy ha különösebben jó kukoricatermés nem lesz, a szeszgyárak a szörplevet majd felvásárolják és az árak is emelkedni fognak. A cukorgyár 1902-ben 30000 q szörplevet adott el takarmányozási célra a vonzáskörzetében levő uradalmaknak.

111 Az 1903-as esztendő alapvető változást hozott, eddig a cukorgyár kezdeményezte a szörplé eladását, ettől kezdődően pedig már többé 'nem tudta kielégíteni a vásárlók igényét, a szörplé mint takarmány egy évtized alatt elterjedt és az állattenyésztésben nélkülözhetetlenné vált. Az Erőtakarmánygyár Részvénytársasága 1903-ban 60-80 vagon szörplét rendelt, de a különböző szeszgyárak is jelentős vásárlási igényekkel léptek föl.

112 Ebben az évben az uradalmak szörpléigényét már nem tudták kielégíteni, kérelmeiket sorozatosan elutasították. A cukorgyár több esetben a szerződésben biztosított szörplé mennyiséget is csökkentette, a kereslet hatására pedig a szörplé árát is felemelte. A joggal elégedetlen cukorrépát termesztő uradalmaknak Kladnigg áthidaló megoldásként azt javasolta és egyúttal fel is ajánlotta, hogy részükre Mezőhegyesről hozat majd szörplevet és a többletfizetés esetén q-ként 50 fillért megtérít a fuvar költségeiből. Tekintve, hogy 100 kg szörplé Mezőhegyesen 6 koronába került, a fuvarköltség pedig 1,46 koronába, az 50 filléres térítéssel a nettó ár még mindig 6,96 korona volt.

113 Egy rendelkezésünkre álló kimutatás szerint 1904-ben a szörpléigény az alábbiak szerint alakult:

114 Idegen termelők kértek: 11 724 q szörplevet. MIR béruradalom kb. : 11 000 q szörplevet. Igazgatósági tagok: 2000 q szörplevet. Deutsch Zsigmond: 1 800 q szörplevet. Összesen kb: 26824 q~t és a 28 cukorrépa-termesztő uradalom pedig még 10000-12 000 q szörplevet kért. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a cukorgyár takarmányanalíziseit és a szörplé (melasz) tápértékével kapcsolatos vizsgálatait. Ezeket az adatokat a nagybirtok-üzemek rendelkezésére bocsátották, részint a felvilágosítás, másrészt pedig a helyes takarmányozási módszerek ismertetése végett. A szörplé tápértékének vegyi összetétele a következőképpen alakult:

110 víztartalma átlagban 18,6% nyers fehérje átlagban 8,1% nyers szénhidrát átlagban 63,0% hamu átlagban 10,3%. Összehasonlítva a szörplé tápértékét más takarmányfélével azt látjuk, hogy a szörplében 70,0, a friss répaszeletben 9,5, a szárított répaszeletben 80,8, a búzakorpában 80,1, a tengeri darában 100,2 tápegység volt,