Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

den 1/4%-ért 3 fillér került levonásba, a megállapított értékszám feletti százalékért pedig jutalékot fizettek, a termelőknek/

17 A cukorgyár igazgatóságának a2 első években- érthetően - magasabb répaárat kellett fizetni, és csak a répaterület stabilizásálása után tudta az árakat érdekeinek megfelelően szabályozni. 1896-ban vezették be az alapáras rendszert, mivel az igazgatóság álláspontja az volt, hogy a jó minőségű répáért minden termelő részére egységes alapárat kell fizetni, amely lehetővé tette, hogy - a távolságtól függetlenül - a termelők azonos árat kapjanak. Répaárak 1888•7900 között q-ként a gyárhelyeken Év Országosan DK-Dunántúlon a répa ára fillérekben 1888-89. 226 1889-90. 214 1890-91. 218 1891-92. 210 1892-93. 212 1893-94. 216 1894-95. 212 190 220 1895-96. 210 190 220 1896-97. 214 190 220 1897-98. 211 180 220 1898-99. 207 200 I899-1900. — A táblázatból láhatóan a cukorrépa ára országosan a 90-es években csökkenő, illetőleg stagnáló képet mutatott. A cukorrépa ára azért emelkedett, mert a termesztés növekedése jóval felülmúlta a feldolgozásét, vagyis a termelői bázis annyira és oly gyorsan megnőtt, hogy ezt az ipar - annak ellenére, hogy új gyárak is alakultaik - nem tudta követni. Természetesén a cukorgyárak kerületenként különböző árat fizettek a répáért, attól függően, hogy cukorrépa szükségletüket milyen nehézségek árán tudták biztosítani. Délkelet Dunántúlon a 90-es években magasabb répaárat fizettek, ezzel is senkenteni akarták a termelőket. A helyszínen átvett répáért az alábbiakat fizették az általunk vizsgált vonzáskörzetben :

49 Év Somogy Tolna Baranya a répa ára koronában 1896. 1,64 i,54 18971,68 1,62 1,52 1898. 1,74 1,62 1,68 1899. i,74 1,66 1,46 1900. i,7i 1,61 1,46