Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

Nagybajomra később került sor. A vár átadásáról 1546 táján Drági Fe­renc tárgyalásokat kezdett Allya Mátyás, Palonai Magyar Bálint, Dersfi Ist­ván és Farkas somogyi kapitányokkal. Drági tervét ekkor a többi nagybajomi földesúr, elsősorban a felesége és a Bucsányiak tiltakozásukkal meghiúsították. 29 Bucsányi János azonban ezidőtájt zálogba adta nagybajomi, majd balogdi bir­tokát Magyar Bálintnak. 30 A jeles kapitány egészen biztos, hogy a várat is meg akarta szerezni magának. Ez viszont a várat birtokló földesurak: a Várdayak, Drági Ferenc özvegye és rokonai ellenállásába ütközött. Kölcsönös ellenséges­kedésüknek az lett a vége, hogy a király parancsára 1550. május 15-én át kellett adniok a nagybajomi várat Allya Mátyásnak. 31 Allya Mátyás a jeles bajvívó Magyar Bálinttal együtt 1543-ban azzal tűnt ki, hogy a török közeledésének hírére az őrséggel együtt elhagyta Pécs várát. 32 Ezt követően mindketten jelentős szerepet játszottak Somogy megye védelmé­ben. Noha hivatalosan béke volt a magyarok és törökök között, portyázások, ki­sebb-nagyobb összecsapások és cselvetések gyakran előfordultak. Allya Mátyás annyira eredményesen vett részt ebben a harcban, hogy szemet szúrt a töröknek. Mivel a csatamezőn nem árthattak neki, panaszt emeltek ellene az udvarnád. A helytartóság erre megtárgyalta ügyét és figyelmeztette, hogy tartsa be a törökkel kötött fegyverszünetet, és adja ki az elfogott törököket, akikért jó váltságdíjat vagy fogságba esett katonáinak szabadon bocsátását remélhette. Felmerült az a megoldás is, hogy a várak első vonalából áthelyezik máshová. Ez azonban nem következett be, mert Várday Pál helytartó védelmébe vette a kapitányt. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy rokonai birtokát védte, hanem főképpen az, hogy Somogy megye hatósága és követei rendkívül jó véleménnyel voltak a ka­pitányról. Némi túlzással azt mondták a helytartó érseknek, hogy a somogyi részek nélkülié semmi esetre sem maradhatnának sértetlenek a török támadásai ellené­ben. 33 Allya Mátyásnak a feddés nem sokat használt. A végvárak rossz anyagi helyzete és a török közelsége lehetetle'nné tette a béke megtartását. 1550-ben a Somogyban portyázó Dervis pécsi bég csapatait a Rinya vidékén a babócsai várból kitörő őrség verte meg, majd a menekülő töröknek Kálmáncsehinél Allya Mátyás korotnai katonáival okozott újabb veszteséget. 34 1550 őszén Allya Má­tyás megemlítette Zichy Istvánnak, hogy a török Budára takarodott, s csupán a görösgáli palánkban maradt 150 fős őrség. Majd keserűen hozzátette, jó nyere­séget adna, ha szabad volna cselekedni. 35 Néhány nappal később jóleső öröm­mel közölte Nádasdyval, hogy tervét a szigeti őrség megvalósította. Úgy bün­tették meg a görösgáli törököket, amint megérdemelték. A kőből épült kastély kivételével felégették a palánkot és sokat levágtak közülük. 36 1553-ban 40 ko­rotnai hajdú Bátaszék környékén rajtaütött a törökön és foglyokat is ejtett. 37 A török féken tartása közben a várkapitány gyakorta kockára tette életét. Ezzel egyidejűleg azonban - ahogy ez a korszak minden katonájáról, még Zrí­nyi Miklósról, a szigetvári hősről is elmondható - hasonló lendülettel huzakodott sorstársaival, a környékbeli várkapitányokkal, erőszakos adóbehajtó vállalkozá­saival pedig a vidék amúgy is sokat szenvedő falvait nyomorította. Allya Mátyás kapcsolata a korotnai vár közelében birtokos várkapitá­nyokkal, tisztekkel nem volt a legjobb. Kaposvárott Dersfi Farkas pl. a ven­déglátás megsértésével lefogta Allya Mátyást, mert egyes birtokok miatt nézet-

Next

/
Thumbnails
Contents