Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

6. A cukorgyár meghatározta a cukorrépa kiszedésének az időpontját, amely általában - a gyár üzeméhez igazodva - szeptember i-november 30-a között történt. A szeptember i-ét megelőző, illetőleg a november 30-a utáni szedés külön megállapodás tárgyát képezte. A naponként szállítható répamennyiséget a gyár saját szükséglete szerint határozta meg. 7. Tartalmazta a szállítás módozatait, egyezség szerinti költségkihatásait és a cukorgyárban történő minőségi átvételnek a feltételeit. 8. A répa minőségi vizsgálatánál a gyárnak jogában állt a 9-10%-nál kisebb Stammer-féle értékszámot mutató répa átvételét megtagadni. 9. A vasúti szállításnál elkövetett hibákért a termelő a vasútnak kártérítéssel tartozott. 10. A termelőt minden tisztasúlyú métermázsa cukorrépa szállítása után - az egyezségnek megfelelően - 35-40 kg szeletjárandóság illette meg. Ha annak értékét pénzben kívánta átváltani az esetben csak 30%-ot kapott, mázsáját 10 krajcárral fizetve. 11. Ha tűzvész következtében a gyár üzemeltetését nem tudná biztosítani, az esetben is köteles a cukorrépa átvételére, de a szeletjárandóságot csak részben fizeti. 12. A gyár minden katasztrális hold cukorrépáért 30 Ft előleget fizet, mégpedig két részletben, az első, illetőleg a második kapálás után, mindezért a termelőnek 4% kamatot kell fizetni a végleges elszámolás napjáig. 13. A felek szerződésszegés esetén kártérítést tartoznak fizetni. Ha a nagytermelőkkel kötött cukorrépa szerződéseket egymáshoz viszonyítjuk, érezzük a gyárnak azt a törekvését, hogy az lehetőleg minden szerződő féllel szemben legalábbis kezdetben egységes álláspontot kívánt képviselni. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy azok a nagytermelők, elsősorban a nagyobb uradalmak tulajdonosai és bérlői, akik felismerték az egyezkedés lehetőségét nem egy esetben kihasználva a cukorgyár szorult helyzetét - valamint azt a tényt, hogy nemcsak a termelő függ a gyártól, hanem a függőség fordítva is érvényes, előnyösebb szerződéseket tudtak maguknak biztosítani. A gyár pozíciója általánosságban mégis csak előnyösebb volt, így a termelők kiszolgáltatottsága sokkal inkább érvényesült. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a cukorgyár igazgatóságát nem csupán személyi érdekek motiválták, - a fentiekben is látható - az egyoldalú szerződéseknél. A Monarchián belül a hátrányosabb körülmények között lévő magyar cukorgyárak, csak az esetben tudtak hosszabb távon is eredményesen működni, ha a kockázat jelentős részét a termelőkre hárították. Ugyanakkor figyelmet érdemel az ipari és a mezőgazdasági termelés eltérő mechanizmusa is. Az ipar a tervszerűséget és a termelés folyamatosságát igényelte és nem vehette figyelembe azokat a mezőgazdaságban adódó nehézségeket, amelyek a termelőket esetenként válságos helyzetbe is hozhatták. 4. A cukorrépa-termesztés főbb adatai a vonzáskörzetben. A MIR Kaposvári Cukorgyár igazgatóságának hosszabb távon kellett biztosítani a gyár kapacitásához és a folyamatos termeléshez szükséges cukorrépa területet. Mivel a hagyományos gazdálkodáshoz szokott nagybirtok-üzemek és