Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Kanyar József: Középiskola és középfokú oktatás a Dél-Dunántúlon a XVIII-XIX. században

falai közé. Ennek 01,75%-a (39 125) volt római katolikus, 1,56%-a (666) a görögkeleti, s mindössze csak 1,05%-ra (452) volt a református, illetve 0.77%-a (331) a luteránus. A protestánsak részarányát - itt is - jóval felülmúlta az izraelita tanulók 4,71%-os aránya (2 009). Századunk utolsó előtti évtizedében már napvilágot látott középfokú oktatásügyünk polgári kori „magna chartája": az 1883. évi XXX. te: középiskolai alaptörvényünk, amely - egyelőre csak a fiútanulók, a századfordulótól a leánytanulók részére is (1896: kiegészítő leánygimnáziumi tanfolyamok, 1901: önálló leánygimnáziumok) - a történetileg kialakult két középiskola típust: a gimnáziumot és a reáliskolát rögzítette elsőként és külön törvényként hazánkban, amely tájunkon Pécset - újból - a tankerület székhelyévé jelölte ki, noha később - átmenetileg - a kaposvári fiúgimnázium a székesfehérvári tankerület főigazgatójának tartozott a hatáskörébe. * * * A régióban kifejtett fő- és középiskolaalapítási tevékenység - minden elért eredmény ellenére is - a Dél-Dunántúlon - a fő- és középiskolai intézményekkel való ellátottság szempontjából - sokkal hátrányosabb helyzetben volt, mint az Észak-Dunántúlon. A XIX. század második felében a polgári forradalom után meggyorsult társadalmi és gazdasági fejlődés azonban már új középiskolatípusok létrehozását is követelte a tájban. E fejlődés ellenére a kisgimnáziumok nagy része e tájban is végleg leszorult a nagygimnáziumokká való válás útjáról. E dél-dunántúli középiskolák társadalmi bázisának az érzékeltetésére bemutatott kaposvári gimnázium - jelentős pártfogója révén - nemcsak hogy fel tudott nőni a nagy és a tekintélyes állami gimnáziumok sorába, hanem a megyén belüli súlyát és elsőbbségét is ki tudta a maga számára verekedni, noha - az alapítás időpontját figyelembe véve - több mint egy évtizeddel vitte el a pálmát előle a megyében a csurgói „első oskola".