Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

Tapazdi Gáspárt és Ferencet valamint Forgács Gergelyt, Ráksi Kelement és Pétert fogságba ejtették. Miután lovaikat és fegyvereiket elszedték, néhány 'nap múlva szabadon bocsátották őket. Ugyanakkor elkapták György deákot is, aki hírt vitt a közeli Korotna várába Allya Mátyás kapitánynak. Visszacipelték a hírvivőt a nagybajomi vár elé, ott földre rántották s fütykösökkel jól elagyabugyálták. Török portyák, fosztogatás és gyújtogatás, földesúri és katonai prédálás ezek jelzik, hogy a 16. század derekán keserves sors várt a nagybajomi jobbágyra; többen kívántak osztozni a tőle behajtható adókon. A meghódolás Somogy megye 1549. évi adóösszeírása megszokott rendjét egy szűkszavú, tárgyilagos bejegyzés bontja két részre. Kimutatás azokról a településekről, melyeket a török leigázott - hangzik a cím, s alatta sorjáznak a középkorból jól ismert falunevek.

22 Nagybajom és környéke közöttük van. A falu és környéke a leigázott terület peremén foglalt helyet. Ugyanebből az évből török defter (=adójegyzék) is tanúsítja Nagybajom jobbágyainak meghódolását.

23 Az 1550. évi magyar portális összeírás Nagybajomról és a többi meghódolt faluról öszszefoglalóan és röviden annyit mond, hogy adót fizetnek a törököknek.

24 Azt a néhány évet, amely Siklós és Pécs 1543-as elfoglalásától eltelt, leginkább a félelem szóval jellemezhetjük. Ugyanis csak a megfélemlített, állandó rettegésben élő, kiszolgáltatott és lakhelyéhez, szülőföldjéhez odaadóan ragaszkodó lakosság juthatott el a meghódolásig. Az ide vezető utat alig ismerjük. A török eszköztárát viszont igen. Gyújtogatás, rablás, fenyegetés, kegyetlenkedés és öldöklés sarkallta a népet a meghódolásra. Hányszor alkalmazhatták a törökök ezt a jól bevált módszert? Ki tudja? Az összeírások csupán a módszer eredményét közölték. 1546-ban 22 nagybajomi portáról jegyezték fel, hogy elpusztította a török. 1549-ben, közvetlenül a meghódolás előtt, a számadatokat már mi'nden esetben fel sem tüntették.

20 Az adózók és a szegények portáinak számbavétele után mindössze annyit rögzítettek, hogy a maradékot a török elpusztította és felégette. Nagybajom jobbágyainak meghódolása, adófizetése a töröknek 1549-re már részben megtörtént. A faluból az első adófizetők: Ács Gergely, Ács Lőrinc, Berta István, Kalocsa György, Laki Miklós és Tóth Pál jobbágyok voltak.

26 A 16. század dereka azonban csak a meghódolás kezdetét jelentette. Az említett somogyi végvárrendszer még ép volt, s katonasága állandóan veszélyeztette a törököt. Nagybajom és Korotna várát egyelőre még magyarok bírták. A középkori előzményekből kialakított végvárak őrsége eleinte az adott földesúr kötelékébe tartozott. A katonák fizetése nem kis terhet jelentett, hiszen a földesúr bevételei a török előrenyomulása miatt egyre csökkentek. Mivel foglalásaival a török több vár - köztük Dombó, Kapós, Somogyvár és Lak - jövedelmét megszerezte, a pozsonyi országgyűlés 1546 elején felszólította a királyt, hogy gondoskodjék róluk.

2/ Az országos védelmi funkciót ellátó várak fenntartása immár közüggyé vált. Ez abban fejeződött ki, hogy a földesúri várak fokozatosan a király zsoldjába álló kapitányok és katonák kezére kerültek. Az akció során a korotnai és a nagybajomi vár Valpóvári Allya Mátyás királyi kapitánynak jutott. A korotnai erősséget a hozzá tartozó tekintélyes ura-