Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Kanyar József: Középiskola és középfokú oktatás a Dél-Dunántúlon a XVIII-XIX. században

KÖZÉPISKOLA ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS A DUNÁNTÚLON A XVIII-XIX. SZÁZADBAN* KANYAR JÓZSEF A másfélszázados török uralom következtében, mely a déli Dunántúlt alkotó Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyékben csak a XVII. század végén fejeződött be - évtizedekig nem alakultak ki 'nagyobb városok, csak a jobbágyfalvak viszonyai közé leszorított mezővárosok. A 150 esztendős hódoltság csaknem teljesen elpusztította e terület középkori virágzó kulturális-oktatási intézményeit. Az 1367-ben alapított pécsi egyetem még Mohács előtt domonkosrendi főiskolává hanyatlott vissza, egyetemi jellegét elvesztette. A hódoltság idejére már elnéptelenedett a XIV. században még virágzó szigetvári premontrei iskola, s Somogy még két neves mezővárosi iskolája: a kálmáncsehi és a marcali is, amelyek közül az előbbinek 1485-ös, az utóbbinak meg 1497-es működéséről már ván tudomásunk szerzetesi iskolaként. A középkor végén érkező reformáció ideológiájának a külföldi egyetemekről hazatérő tanulók voltak a legfőbb terjesztői. E tájon dolgoztak kimagasló eredménnyel a reformáció szellemi vezérkarának az élén a polgárosodó mezővárosi rétegek szószólójaként: Sztárai Mihály, Méliusz Juhász Péter, Kálmáncsai Sántha Márton és Skaricza Máté, s a szellemi vezérkar legjelesebbje: a kálmáncsehi középiskolát főiskolává fejlesztő Szegedi Kis István is a XVI. század folyamán. Maga Fraknói Vilmos még 34 katolikus, 125 protestáns és 9 unitárius iskoláról tudott a XVI. századbán, amelyeknek a nagyobb része - a Mohács utáni félszázadban alapítódván - azt igazolta, hogy a reformáció lendítette magyar közművelődést és közoktatást a kezdeti évtizedekben még Mohács és a török hódoltság sem tudta megfékezni. A XVI. század végi 15 éves háború pusztítása és nyomora következtében azonban a tájunkon lévő mezővárosok lakói közül már sokan települtek át az Alföldre, vagy más országrészekre. így menekült Kecskemétre a tolnai kálvinista főiskola is, s zárta be kapuit a kálmáncsai teológia is. A híres tolnai iskola pusztulásáról Polgár Mihály egyházkerületi főjegyző 1836-os almanachjában feljegyezte, hogy az iskola 1600-tól kezdve - a sok ellenséges pusztítás miatt „lejjebb szállott", még 1647-ben „meglehetős számmal" voltak tanulói, de a század vége felé már „a reformált vallásnak a városból lett kiirtása miatt, egészen elenyészett". Pedig ennek az iskolának sem kisebb professzorai voltak, mint Szegedi Kis István (1553), Dombi Péter (1560), Bárányi Fábián (1573), Tolnai *A Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion Mogersdorf-kőszegi ülésszakán - 1976. július 8-án - elhangzott előadás átdolgozott és bővített változata.