Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

L. Imre Mária: Kéziratos kaposvári köszöntő versek a XVIII. századból

Golits Rozália és Váradi Márton fia Váradi (-Várady) István huszár strá­zsamester a „Báron Frimont gt 9. huszár regimentben" szolgált 1812—1817-ig. Végigjárta a napóleoni háború nevezetesebb hadszíntereit, Észak-Itáliát, Német­országot, Ausztriát, Lengyelországot. Kötetre terjedő levelezésében nem egy he­lyen tanúságot tesz a családi tradíciókról, felvilágosult neveltetéséről, hazaszere­tetéről, magyarságtudatáról. 1817-től sikerül felmentést kérnie a katonai szol­gálat alól s hazatérhet Magyarországra. 11 Váradi Márton és Golits Rozália névünnepe nemcsak a családnak, ha­nem Kaposvár honorátior, vagyis hivatalviselő társadalmának is meghitt ünne­pe volt, ami természetesen - régi magyar szokás szerint - a megtiszteltektől adott áldomással, illetőleg vendégséggel is együtt járt. Márton valamikor kedveltebb keresztnév volt, mint manapság. 151 kora­beli név sorában az előfordulás gyakorisága szempontjából a 12. helyen állt. 13 Miután Szent Márton (november 11.) tiszteletére igen sok templomot szenteltek, sok volt országszerte a búcsúnap is, amelyen azokat is különös melegséggel kö­szöntötték, akik névadóul Pannónia híres szülöttjét tisztelték. Ilyenkor már új bor került az asztalra az elmaradhatatlan Márton lúdja, vagyis a libapecsenye mellé. Dunántúl sok helyén fogyasztották még utána Szent Márton rétesét, amely­lyel az évi munkájukról beszámoló pásztorokat is megtraktálták. Márton napja ugyanis a gazdasági évnek mintegy záró terminusa volt, amikor áldomás és gaz­dájának jutalmazása mellett adott a jobbágy, szolga a maga sáfárkodásáról szá­mot. 13 A Rozália keresztnév csak a XVIII. században vált közkedveltté. A szá­zad elejének pestis-oltalmazó védőszentjéül Rókus és Sebestyén mellett különö­sen Rozáliát tisztelték, akinek barokk kultusza Szicíliából elterjedve villámgyor­san vált népszerűvé. Ezt a hazánkban sokfelé, így Kaposvárott is felbukkanó egykorú forradalmi emlékművek is tanúsítják. 1766-ban ennek jegyében áldották meg Szent Rókus, illetve Rozália szobrát. Ez a barokk emlékmű eredetileg a város Fő utcáján (ma Május 1. u. 12. számú háztömb helyén) állott. Jelenleg az Arany János téren látható. 14 A Rozália név valósággal divat-név volt azokban az időkben. Ünnepe szept. 4. A költemények keletkezésének adatai: 1. 1787. nov. n. „Váradi Márton Uramnak Neve napját Tisztelő verseimmel Szerentsés hoSz­Szu életet Szivből származott szere­tettel állandóSsan kivának!" - címzéssel. Aláírása: Varga József Kapos-vári Mester Mpr (-saját kezével). Egy ív (arcus) papír boríték formára hajtogatva, kívül a következő felírás : „Váradi Márton, Kapos-vár Várossá Érdemes Birjájának, nékem Kiváltkép­pen nagy jó-akaró Uramnak Köteles TiSztelettel nyújtom. Kapos-vár."

Next

/
Thumbnails
Contents