Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban

Öszi termés szükség termés összeírásban pozsonyi mérő Gyallán 464 413 Kazsok 473 419 Kőröshegy 569 434 Mosdós 623 579 Német Egres 1368 420 Puszta Szemes 210 210 Ráksi 791 775 Som 1069 79 5 Zieh 709 380 Vlljb Az őszi termés az igt %li járás néhány falujában öszi termés szükség termés összeírásban pozsonyi mérő Adánd 599 932 Andacs 1861 2552 Attala 1668 2148 Bábony 341 702 Bálványos 60 674 Baté 557 425 Végeredményben igen érthetőnek tűnik az az általános tendencia, hogy a szükséget felmérő összeírás mutat ki alacsonyabb termést - ennek célja segély kiharcolása volt, tehát mind az összeíróknak, mind pedig az összeírtaknak érdekük volt kevesebbet bevallani. Negyedszer: a marcali járás kimutatásában a kenyérhiány pótlásánál szerepel a kukorica, krumpli, tavaszi gabona és mint kereseti forrás a cséplés. Minden esetben fel van tüntetve a mennyiség is. Ezt a gabonamennyiséget összevethetjük a tavaszi gabona- és kukoricatermés mennyiségével a másik összeírásban. A marcali járásban összesen termett 19 ezer mérő zab (hiányzik viszont a hajdina) és 28 ezer mérő csöves kukorica. A kettő együtt 48 ezer mérő. Ezzel szemben 55 ezerre rúg a tavaszi pótlás. Ez a 15-20%-os eltérés igen egyenletesen, szinte valamennyi községnél jelentkezik, ha nem is azonos mértékben. Mivel a nagyobb érték a hajdinát és krumplit is magában foglalja, ez a tendencia szükségszerű és nem jelez ellentmondást a két összeírás között. Összefoglalóan azt mondhatjuk, a kétféle kimutatás egybevetése egyrészt rámutat arra, hogy az adatok, főleg az abszolút számok, nem mindig megbízhatóak, de egyben bizonyítja, hogy többségük mindkét összeírásban hasonlít egymásra, és így feltehetően valóságon alapul. Nézzük meg tehát most már azt, hogy mit árulnak el erről a valóságról.