Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban
a) mennyire gondosan készültek (feltételezzük, hogy a gondos munka nem csak külsődleges, hanem a tartalmat is érinti), b) mennyiben egyezik meg a két, részben egymástól függetlennek tekinthető összeírás. a) A két összeírás közül az első tűnik gondosabban kivitelezettnek, a második hevenyészettebbnek. A gabonaszükség számbavételénél a szigeti járást kivéve valamennyi járásban névsorban követik egymást a községek. A termésösszeírásnál már viszont csak a marcali, igali van ábécé sorrendbe rakva, a másik három nem. Az összes rovatok számai nem mindig egyeznek meg a községek adatainak összegével. Azt nehéz eldönteni, hogy az összeadás rossz vagy másolási hiba csúszott be a letisztázás során. Egy kivételével valamennyi összeadás pontos pl. a szigeti járás táblázatában, amelyik nem lett ábécé sorba rendezve (ez a hiba is kereken ioo). Viszont teljesen pontos a letisztázott (névsorba rendezett) igali járásé, és kisebb hibák vannak csak a marcaliéban is - ezek egy-egy szám elírásából is fakadhatnak, és nagyobb eltérést nem okoznak. A kaposi járásban néhány kisebb hiba, illetve eltérés mellett ioo körüli a különbség a búza vetéster»' 4 ^^nél (a falvaknál viszont sehol nem találtunk elírásra mutató gyanús számokat). A hajdinatermésnél a kétezres eltérés nyilvánvaló elírás (már az áthozat meghaladja a végösszegként feltüntetett összeget). Igen sok a hiba a babócsai járás kimutatásában. Több esetben iooo-es nagyságrendű a különbség az általunk számított, és az eredetiben megadott összeg között. A hibák nagy része magyarázható a gondatlansággal. (Másolati hiba pl. Tarany és Udvarhely azonos számsora, ahol Udvarhelyé a helytelen - 8 p. m. hoz 600 mérőt, nem vetett kukoricát, mégis termett - ez viszont az összeadásnál nem okoz hibát, hiszen a lapalji átvitel összegei jók.) A zabvetés 1 200 feletti eltérését magyarázhatják az olyan esetek, mint Hedrahely és Kadarkút (az eredetiben egymás mellett), ahol 254 és 240 p. m. vetés csak 14 és 76 mérőt termett. A hajdina esetében is sok az olyan község, ahol vetettek ugyan, de semmi sem termett, illetve Daránynál vetés nélkül találunk 685 mérő termést. A közlésnél megadjuk az eredeti és az általunk számított összeget is. A járások adatait összefoglaló táblákban az eredeti kimutatásban szereplő számokat szerepeltetjük. Ahol a nagy eltérés szükségessé teszi, ott jegyzetben közöljük a másikat is. Következetesen a javított számot használjuk a kaposi járás hajdinatermésénél, ahol az elírás nyilvánvaló. b) A két összeírás összehasonlító rovatai a következők: Szűkölködők összeírása maghozam vetőmaghiány termés pótlás tavasziakból termésösszeírás a termett mag és a vetett mag hányadosa 1815-16-ban elvetett mag őszi termés tavaszi termés Ha összevetjük a két összeírásban a hozamokat, akkor előbb néhány módszertani kérdést kell tisztázni. Az első kimutatásban búza és rozs szerepel. A megadott kerek számok, 1 vagy 2, becsültnek tűnnek (bizonytalan „egy magot adott, két magot adott" kijelentések számszerűsítései). A másik összeírásban búza és rozs külön szerepel, és két tizedesig számoltuk ki a maghozamot. 27
