Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bánkúti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április)

1. Sárkercsztúr, Fejér vm. 2. Thököly Imre főtisztje volt, majd a császári hadseregben szolgált. 1703 nyarán csatlakozott Rákóczihoz. Esze Tamás, Kuruc vitézek folyamodványai. Bp., 1955. 147. 3. Dunaföldvár, Tolna vm. 4. 1704. január 17-én. 5. Hatvan városában birtokos, 1701-ben ugyanott postamester, 1703-ban már ezereskapitány. Esze Tamás i. m. 97. 6. Szintén régi katona, 1703-ban már ezereskapitány. Kosáry Domokos, Pest megye a kuruckorban. Tanulmányok Pest megye múltjából. Bp., 1965. (Kny.) 7. 1704 február-márciusban a győrszentmártoni erősség kapitánya. Archívum Rakóczianum. I. Pest, 1873. 123. 1705-ben ezereskapitány. Uo. VIII. 14. Pápa, 1704. január 21. Károlyi Sándor védőlevele a Sorkiújfaluban, Vas megyében lévő kúriák és malom lakói és vagyonuk védelmére. (Eredetije elveszett, 1897-ben a Rumy család levéltárában volt, a Vas megyei Balozsaj községben. Másolata: OSzK Kt Fol. Hung. 1389/29. Pag. IM.) Én Károlyi Sándor, Méltóságos Fejedelem Felső-Vadászi Rákóczy Ferencz Kegyelmes Urunk ő Nagysága Mezei Lovas s Gyalog Hadainaik Fő-Generalissa és Nemes Szatthmár Vármegyének örökös Fő-Ispánnya. Hagyom s parancsolom Kegyelmes Urunk ő Nagysága hadaiban levő tatár, svétt, lemgyel, magyar és német nemzetből álló hadainak. Mivelhogy Nemes Vas Vármegyében lévő Sorki Újfalui faluba és benne lévő cúriákba és malomba lakozók Kegyelmes Urunk ő Nagysága hűségére hajlottanak és az ő Nagysága hadainak magokat submiittálták. Azért se köz-katona, sem semmiféle vitézlő rend sem templomokban, sem személlyekben, sem parochiájokban, sem semminómő jószágokban és malmokban, meg ne háborítsák, se megháborítani ne engedjék. Másként ezen levelem erejével szabadság adatik várossi s fafussi bíráknak s lakosoknak, hogy ha valakik valami hatalmasságot tesznek, fogják meg; ha meg nem foghatják, bírván vélek mégis öllyik, vagy kitanulván: ki ezeribűl és zászlója alól valók legyenek? Kegyelmes Urunk kemény edictuma szerént élete elvész. Papae 21. Januarii Anno 1704. Károlyi Sándor m. p. Kerek ostyapecsét. 12. Kőszeg, 1704. január 21. Károlyi Sándor pátense Ausztria és Stájerország rendjeinek: vagy hódoljanak meg, vagy elpusztítják országukat. (Egykorú másolata az 1890-es években Bezerédy Andor levéltárában, Magyaróvárott. Erről készült kivonatos másolat: OSzK Kt Fol. Hung. 1389/29. Pag. 7.) Károlyi Sándor, mint Rákóczi és „Hungarorum pro Dco et libertate confocderatorum exercitus gencralis"-a, latin nyelvű pátenst küld Auszrtia és Styria rendéinek, kifejtvén benne, hogy tőből kiforgatott szabadságainak helyreállításáért fogott a magyar nemzet a zsarnoki uralom ellen fegyvert, mellyel immár csaknem egész Erdélyt és Dunán inneni és túli Magyarországot hívségére hódítá Rákóczi fejedelemnek. „Ipsiquc Regno Croatiae ncc non Provineys Styriac et Austriae jam proximus vei suam, qua alii gaudent protectionem offert, vei armis vique a Deo tradita, minatur." Rákóczi fejedelem kegyelmét, barátságát és jóakaratát ajánlja tehát ezennel e pátensével Ausztria és Styria összes rendéinek, válasszanak bókét és szabadságot, avagy ha ellenállnak, „armorum nostrorum vim experiri, quorum Deo auxiliante brevi temporis spatio, cum Invictissimi Galliarum Regis et Serenissimi Ducis Bavariae armis determinata conjunctio infallibilis fie t." Ha tehát megmaradásokról gondot viselni óhajtanak: ,,deputatO's legitimes de gremio suo electos hue ad me quantocius mittant, homagiam praestituros et Celsissimi Principis Nostri protectionem impetraturos." Ha ezt elmulasztják: mint