Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Vörös Károly: Az új- és legújabbkori várostörténetírás utolsó évtizedei - különös tekintettel a Kaposvár tanulmánykötetre

lás központjába állítása elsősorban nem a modern város iránti érzékenységet fejlesztette tovább. De az a körülmény, hogy bennünk - kivált a Városképek Műemlékek sorozatban - már az egész város területi és történeti egységben, és gazdasági-társadalmi meghatározóit is legalább már sejtetve jelent meg az olvasó előtt, nagyban hozzájárult egy komplexebb városábrázolás iránti társadalmi igény felkeltéséhez. Éppen ennek egyik korai megérzését mutatva született Zádor Mihály Kaposvár műemlékileg szegényes, egészében inkább a modern városra jellemző építészetét modern városias, tágabb urbanisztikai és történeti összefüggésekbe beépítő monográfiája. Nagyjából ezzel egyidőben országszerte, a városfejlődés másik, saj átlag gazdasági-társadalmi oldaláról is megkezdődött a városnak - és most már a modern városnak is - történeti megközelítése. Megfelelően a hazai városodásban a dualizmus kora nagy jelentőségének, azt lehetett volna várni, hogy a magyarországi kapitalizmus és méginkább a felszabadulás utáni évtizedek kora mindezen így induló monográfiákban, vállalkozásokban kellő hangsúllyal, a maga összefüggéseinek teljességében fog szerepelni. Meglepő módon azonban ez a várakozás az azóta megjelent városi monográfiákat, tanulmányköteteket tekintve nem mindig teljesedett be - legalábbis nem azonnal és nem maradéktalanul. Egyrészt a modern városfejlődés nem egy lényeges eleme ezekben a munkákban is feltáratlan maradt - így elsősorban a város társadalma, műszaki urbanizációja és kultúrája: kivált tömegkultúrája. Másrészt a feldolgozások során még kevéssé érvényesült a város komplex szemlélete: gazdaság, társadalom, urbanizáció, kultúra összefüggéseinek konkrét adatokkal való érzékeltetése. A fordulat éve utáni helyi politikatörténet tárgyalása pedig kiváltképpen fehér folt maradt a képen. És ha mindezek a foltok és hiányosságok egyes vonatkozásaikban az újabb városmonográfiák lapjain lassan mintha már kezdenének is beszűkülni - mégis, kutatásuk, tisztázásuk véleményünk szerint, várostörténeti kutatásaink összességében még mindig nem kapta meg azt a helyet és szerepet, melyre városaink és városi társadalmunk mai arculatának kialakításában betöltött szerepük alapján e problémák méltán igényt tarthatnának. Olyan körülményként, mely e problematika egyrészt elvileg is lehető alapos kidolgozásának, gyakorlatilag pedig minél több konkrét várostörténet kereteiben való megjelenítésének a fontosságára hívja fel a figyelmet. III. Még nincs három éve, hogy éppen erről a helyről volt alkalmunk rámutatni a Kaposvár nagyütemű modern városi fejlődését előmozdító tényezőkre és közöttük azoknak döntő súlyára, melyek elsősorban a város 1850 utáni fejlődésének során bontakoztak ki. Éppen ezért különös érdeklődéssel vettük kézhez a város új monográfiáját: az általa adott városfejlődési kép helyességét az új- és legújabbkor magyarországi városának alakuló képéhez értékes és hasznos hozzájárulásnak tekinthetjük. Értékeinek vagy hiányosságainak, problémáinak részletes, aprólékos elemzésébe itt indokolatlan lenne belebocsátkoznunk, ezért ezeket csak korszakunk, nagyjából-egészéből tehát az 1850-es évekkel kezdődő ötnegyed évszázad szempontjából, és csak legfőbb vonalaiban kívánjuk összefoglalni. i. A kötet nagy előnye az, hogy a város nagyjából a polgári forradalommal nyíló újkorát és ehhez csatlakozó legújabb korát és jelenét egy szinte megszakítatlan folyamatba állítva, abba szervesen beépítve, kapcsolja hozzá az egé-