Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Vörös Károly: Az új- és legújabbkori várostörténetírás utolsó évtizedei - különös tekintettel a Kaposvár tanulmánykötetre

AZ ŰJ- ÉS LEGŰJABBKOR[ VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS UTOLSÓ ÉVTIZEDEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KAPOSVÁR TANULMÁNYKÖTETRE VÖRÖS KÁROLY T 1. A felszabadulás óta elmúlt immár több mint három évtized a magyar történettudományban is jelentős változásokat hozott magával nemcsak - s alapvetően - a tudományosság világnézeti alapjainak, hanem a kutatási érdeklődés irányainak vonatkozásában is. Utóbbi változás elsősorban az utolsó mintegy másfél évszázad történetének megélénkülő kutatásában nyilvánult meg. És ha ebben, mindenekelőtt a kutatás tematikai differenciálódásában és módszereinek elmélyülésében, kétségtelenül szerepe van is az utolsó évszázad jórészének a hatalmas társadalmi változások révén tőlünk oly gyorsan távolódóan történelemmé válásának és a kutatás - kivált a szocialista viszonyok között, a hajdani uralkodó osztály irathagyatékának hozzáférhetőbbé válásával - megtágult feltételeinek is, alapjában mégis a legújabb korok története iránti általános érdeklődés az, melynek az okokat keresve, rendkívüli megnövekedéséről beszélhetünk. Olyan érdeklődésről, mely erősödve és növekedve egyszersmind egyre színvonalasabb, tudományosabb, teljesebb kielégítést is követel, nemcsak nálunk, hanem az egész világon: szocialista társadalomban éppúgy, mint kapitalistában. Ennek az igénynek nyomása alatt, ezt kielégítendő alakult ki világszerte részint sajátos történeti diszciplínaként, módszerében is már-már önállósulva a kortörténet, - részint pedig a korábbi korszakok kutatásában hagyományosan kialakult módszereknek az új- és legújabb korra alkalmazott sokféle vetülete. Már most előrebocsájtandó, hogy utóbbiakról sem beszélhetünk azonban a régi korszakok feltárásánál alkalmazott módszereknek csupán mintegy mechanikus, időben egyszerűen „meghoszszabbított" alkalmazásáról: az új- és legújabbkori fejlődés sajátos, minőségileg is teljesen új jelenségei és problémái régi és új kutatási módszerek, megközelítések egyfajta összefonódását, komplexusát hozzák létre. 2. E kor Európa-szerte a kapitalizmus kibontakozásának, majd imperializmusba történő átfejlődésének és - indulásával a legújabb kor nyitányát jelezve - a föld jelentős részén immár a szocializmus építésének kora. Fejlődésének talán legszembetűnőbb, ezáltal annak jellegét a kortárs számára is leginkább, legszélesebben meghatározó, kifejező mozzanata a városiasodás rendkívüli meggyorsulása volt: olyan jelenségként, mely a kor minden jellegzetességét, mintegy összevonva képes lett kifejezni. A városok számának hirtelen megnövekedése: ennek keretében korábban jelentéktelen helységek hirtelen felemelkedése, ugyanakkor a városi lakosság létszámának is gyors gyarapodása, a legfontosabb városok modern kiépülése, belső és külső forgalmuknak roppant kibővülése, a város-