Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában
jönnek, telepünk körül ólálkodnak, a foglyokat szökésre csábítják, sőt mindjárt magukkal viszik, hogy annál biztosabban szökhessenek meg". 150 Feltételezzük - írta egyik jelentésében -, hogy a tőlünk megszökött emberek legnagyobb része a környéken a kisgazdáknál talált hajlékra. 151 Jutalomdíjat tűztek ki azok részére, akik az elszökött hadifoglyokról értékes információkat adtak vagy nyomravezettek, így sikerült elérniük, hogy a szökések ritkábbak lettek, és a hatóságok is komolyabban vették a bejelentéseket mint korábban. 152 Az előzőekben már érintettük, hogy a hadifoglyok a katonapolitikai eseményeket is figyelték és attól várták sorsuk jobbrafordulását. Az 1917. december 28-i központnak küldött jelentésből kitűnik, hogy a breszt-litovszki béketárgyalások hatására ,,a foglyok már most úgy viselkednek, hogy alig használhatók valamire. Már rebesgetik, hogy a béke meg van kötve, nem ellenségek vagyunk többé, nem dolgoznak". 153 A kaposvári cukorgyárban a hadifoglyok körében elterjedt az a hír, hogy a fegyverszünet megkötése miatt egy szabad napot engedélyeznek a foglyoknak, így közülük egyik sem állott munkába. „Szombaton csak félig-meddig dolgoztak, vasárnap egyáltalán nem, hétfőn délután csak 38 ember állott munkába, kedden, szerdán velünk ünnepeltek, tegnap és ma azon ürügy alatt, hogy ruhájuk, cipőjük rossz, a betegeken kívül még 30 embert nem lehetett munkába küldeni. Ha egyik napon az összes foglyok ruházatát rendbe hozzuk, másnapra már megint egy egész csomó ember van, akiknek hiányzik valamijük. A város közelsége kész veszedelem, amit csak lehet, eladnak." lu4 Az alispán is hasonló tünetekről számolt be a helyi katonai parancsnokságnak, kifogásolta, hogy a hadifoglyok a város területén éjjel kóborolnak, mulatóhelyekre, moziba járnak, holott a hadifogoly-szabályzat szerint este 9 óra után utcán mutatkozni és nyilvános helyekre járni tilos. A városi rendőrség a csekély létszámánál fogva az ellenőrzésre képtelen, ezért a katonai állomásparancsnokság aktív közreműködését kéri. Kladnigg 1917 telén rosszat sejtve jelenti, hogy mérlegelve a hadifoglyok jelenlegi magatartását, attól tart, hogy a melegebb idők beálltával az orosz hadifoglyok nagy része megszökik és igyekszik hazajutni. Még a békekötést sem fogják megvárni és nem igénylik a hazaszállítást sem, hanem mennek úgy, ahogy tudnak „már csak azért is, mert szigorúbb büntetéstől félniök nem kell". la5 A munkamegtagadások napirenden voltak, a foglyok egyre gyakrabban és hangosában követelték emberi jogaikat, a szökések pedig tömegessé váltak. A központnak küldött táviratból megtudjuk, hogy 1918. szeptember 9-én „újabb 19 orosz szökött el, mert úgy hallják, hogy akinek pénze van, Csernovitzon át hazaszökni tud". luG Ez az előzménye és a háttere annak, hogy az olasz foglyok egyre keresettebbek lettek, mivel a hadifogolytáborokból érkezve még nem voltak olyan elégedetlenek, mint az évek óta a cukorgyárban tartózkodó orosz hadifoglyok. A hadifoglyok 1918. november 5-én a kaposvári cukorgyárból is eltávoztak. A több mint hároméves tevékenységüket mérlegelve megállapíthatjuk, hogy - a hadigazdálkodás révén - a cukorgyárban a termelés döntő faktorát ők alkották, a legnehezebb fizikai munkát igénylő munkafolyamatokat velük végeztették. A MIR-nek a hadifoglyok tömeges alkalmaztatása kifizetődött, hiszen minimális bérért dolgoztatták őket. Nem lehet véletlen, hogy a nagy beruházást igénylő keskeny vágányú vasútvonal jelentős részét - amely a béruradalmat szinte keresztül szelte - éppen ebben az időszakban építették ki.