Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez
lében is található a folyó jobb partján. Itt Fehérvárnak nevezik. 386 A várról az utolsó adatunk 1550-ből származik, 1555-ig tehát biztosan fennállt. Arra, hogy a török is használta volna, nincs egyéb adatunk, mine a 18. században keletkezett Agarév település neve. Érdekes a Nagyatád területéhez tartozó Várdomb esete. A ganaj osi erdőtől északra, a Rinya szabási ágának partján, közvetlenül a nagykorpádi határ mellett, egy meredek partkiszögellésen, átkelőhely mellett emelkedő homokdombon állt. K-É-Ny-ról a már említett Rinya folyj a körül, délről pedig egy kb. 3 m mély és 4,5 m széles árok védi. Az erőd magassága kb. 10 m, megközelítően kör alakú, kb. 30 méteres felső átmérővel. Északkeleti részében közvetlenül a folyó fölött állhatott egy épület, valószínűleg őrtorony. A bolygatások nyomán kivehető kultúrréteg itt a legmélyebb, több méteres, míg másutt alig 30-40 cm, alatta sárga homok látszik. Sok téglatörmelék, vesszőlenyomatos patics, néhány cseréptöredék volt látható a gödrökben. A területet akácerdő borítja, és a környéket Sztálinnak is nevezik. 38 ' A leletek alapján világos, hogy a végvari harcokkal kapcsolatban használták. Középkori előzményéről nem tudunk, egyáltalán az írásos adatokban sehol sem szerepel, azt a két esetet kivéve, amikor Korpádnál említenek a Rinyán átkelőhelyet. Ebben az esetben csak erre gondolhatunk, még akkor is, ha a forrásközlő máshová lokalizálja az átkelőhelyet. 388 Végezetül még egy, a végvári harcokkal kapcsolatos objektumot kell megemlítenünk: Barcs belterületén, a templomtól délre, az 1799. augusztus 19-én készült tervrajzon (sóház) „Régi török sántz" felirat olvasható. Ennek ma már semmi nyoma sem látható, egyéb forrásokban sem szerepel. 380 J EGYZETEK 1. Jelen tanulmány az ELTE Régészeti Intézetéhez 1974-ben benyújtott államvizsga dolgozat (]ankovich-B. Dénes: A Rinya-völgy régészeti lelőhelyei és középkori településtörténete, a továbbiakban: Jankovich, 1974) rövidített átdolgozott változata. 2. Kocztur Eva: Somogy megye régészeti leletkataszterc. Régészeti Füzetek. Ser. II. 15. Bp. 1964. 3. Draveczky B., Somogy megye régészeti képeskönyve. Kaposvár, 1970. 4. Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp. 1894. (Hunyadiak kora Magyarországon VIL), Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp. 1963. 5. Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Bp. é. n. Magyarország vármegyéi és városai. (A továbbiakban: MVV) ; Buries L., Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Nagyatád, 6. Marosi S., Belső-Somogy kialakulása és fclszínalaktana. Földrajzi Tanulmányok, 11. Bp. 1970; Szilárd ]., Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Tanulmányok, 7. Bp. 1967. 7. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk. Kánya' J. Kaposvár, 1970. 8. Somogy megye földrajzi nevei. Szerk. Végh József. Bp. 1974. (A továbbiakban: SFN.) 9. Csánki Dl-adatait, valamint az ún. Óvári-regesztákat és az időrendi regesztagyűjtöményt használtam fel, és ahol szükségesnek mutatkozott, az okleveleket eredetiben is tanulmányoztam. Nem törekedhettem tehát teljességre, de a területen létező vagy létezett lakott helyekre vonatkozó legfontosabb adatokat - érzésem szerint - sikerült összegyűjteni. 10. Jakubovich-Pais: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, 1929. (A továbbiakban: OMO) 56. H. Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. Kiadják: Nagy I., Paur L, Rath K. és Véghely D., I-V. Győrött, 1865-1873; Ipolyi A., Nagy L, és Véghely D., VI-VIII. Bp. 1876-1891. (A továbbiakban: HO.) VIII. 27.
