Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

A megyében elhelyezett hadifoglyok fúrásonként Igali járás il32 fő Barcsi járás 1009 fő Nagyatádi járás 1568 „ Tabi járás 1087 „ Csurgói járás 1218 „ Marcali járás 1039 „ Szigetvári járás 104-I „ Kaposvári járás 1650 „ Lengyeltóti járás IIOJ „ Összesen : 10849 fő A mezőgazdasági munkára kellően ki nem képzett egyének, katonák, nők, gyermekek cs hadifoglyok munkájával kellett a hadsereg egyre növekvő élelmiszer szükségletét kielégíteni, amely természetesen csak a közélelmezés rovására történhetett, így ,,az élelmiszerkészletek, ezzel együtt a fejadagok fokozatos csökkenése az itthon maradt népesség teljesítőképességét is egyre rontotta".

8 A hadifogoly kontingenst megyénként állapították meg, azon felül az aratási és cséplési munkák időszakára ideiglenesen is kiutaltak hadifoglyokat, de a nyári munkák befejeztével azokat visszavonták. Somogy megye alispánja 1916-ban több ízben kérte a földművelésügyi minisztertől a „szűkre szabott" hadifogoly kontingens felemelését, illetőleg a Pozsonyi Katonai Parancsnokságtól az őszi munkálatokra újabb ideiglenes hadifogoly munkásosztagok kiutalását. A katonai mozgósításokkal párhuzamosan növekvő munkaerő-szükségletet azonban nem tudták kielégíteni. A megye 1916. augusztus 29-én a cséplési munkálatoknál nélkülözhetetetlen iparos szakmunkásakat is igényelt, 40 gépészt, 5 5 molnárt és 26 fűtőt.

9 Az iparos szakmunkások hiányára utal az alábbi kérvény is

; amelyet a megyei Gazdasági Munkabizottsághoz intézett Kremzir Károly drávapátfalvai szeszgyár és szeszfinomító tulajdonos: „A legújabb katonai behívások folytán gépészeim, kocsisom és kőművesem legynagyobb része kénytelen katonai szolgálatra bevonulni és ennek következményeként, ki vagyok téve annak, hogy kellő munkaerő hiányában gazdaságom, mezőgazdasági és ipari szeszgyáram és vám malmom üzemét be kellene szüntetni."

10 Kétségtelen, hogy a munkaerőgondokon az erdélyi menekültek megérkezése is enyhített valamit, mivel 1916. októberében 5574 menekült volt elhelyezve a megyében, közülük azonban sokan mezőgazdasági munkák végzésére alkalmatlanok voltak.

11 Elhelyezésük így az egyre romló gazdasági viszonyok közepette csak újabb tehertételt jelentett. A mezőgazdasági munkások hiánya kétségkívül meghatározta a termelés mennyiségét és minőségét, de végső fokon a mezőgazdasági termékstruktúra átalakulását is előidézte. A munkaigényes ipari növények és termékek előállítása helyett a gazdaságok a kevésbé munkaigényes és ugyanakkor a rentábilisabb gazdálkodást igyekeztek bevezetni. Természetes, hogy az egyéni érdek és a társadalom által szabott igény ilyen körülmények között nem lehetett összhangban, következésképpen a hadigazdálkodásból adódó ellentmondás komoly társadalmi feszültséghez vezetett. Köztudott, hogy a cukorrépa termelése iparszerű művelést igényel és a munkaerő-ráfordítás még a gépek alkalmazása mellett is igen jelentős. A MIR kaposvári cukorgyárával kötött cukorrépa-szerződéseket az uradalmak a fentiekre hivatkozva igyekeztek módosítani, veszélyeztetve a részvénytársaság érdekeit.