Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez

Dezső történeti földrajzában nem nagy gondot fordított erre, így körülbelüli meghatározásai gyakran téveseknek bizonyultak. Személyes tapasztalataim a terepbejárások során Maksay Ferenc fentebb említett véleményét igazolták, vagyis hogy a hódoltságot túlélő falvak helyben maradtak, még akkor is, ha időlegesen clpusztásodtak. Természetesen néhány száz méteres, esetleg kilométeres eltolódás helyenként észlelhető, mint például Henész délebbre, a modern átkelőhely közelébe, Bodófalva (Bodvica) ugyanezen okból északra, Kivadar nyugatabbra, az út mellé, Szentmihály délebbre, a víz közelébe, Szentkirály néhány száz méterrel keletebbre, szintén az átkelőhely közelébe települt. Komlósd a török után a Györgyös patak másik oldalán épült újjá, Barcs pedig a közben eltávolodott Dráva után, a Rinya torkolatvidékére húzódott. Ezek az eltolódások bizonyíthatók. Számos esetben, ahol most majorság, gazdasági épületek találhatók, ide kell helyeznünk a korábbi települést is, mert a környék többi része településre alkalmatlan (futóhomok), vagy régészetileg nem megfigyelhető (erdő, rét stb.). Ilyen példa Pácod, Aranyos, Fülecs, Kohány. Néhány esetben kizárólag az egyébként rendkívül csekély számban fennmaradt középkori helynévanyag vezetett nyomra: Nyires, Herke, Farkasfalva, Izsó. Ezekre a helyekre is jellemző, hogy a terület erdős, mocsaras, így régészetileg alátámasztani, legalábbis egyelőre, nem lehet. Néhány olyan helység van, melynek azonosítására semmiféle közelebbi támpontot nem találtam. így lokalizálni nem tudom: 1. Décse-:

UI Mindig Péterhidával együtt szerepel, így azon a környéken lehetett. 2. Csamafalva:

3

'

2 Szintén Péterhida és Babócsa táján kell keresni. 3. Heránfalva-:"

3 Pácodtól északra és Kivadártól délre volt, a mai erdőborította területen.

3

'

4 4. Felrét:'

!

'° Az előbbitől nyugatra, a mai Jánosháza-puszta vidékén fekhetett, pontos helyét sem földrajzi név, sem régészeti lelet nem jelzi. 5. Kunfalva :

3

'

ü Felréttől északra, a mai Bara-pusztától szintén északabbra keresendő. Az itt folyó Határ-ér bal partján nem akadtam régészeti nyomára, elképzelhető, hogy a másik, a taranyi oldalon volt. Csánki Dezső munkájában további olyan helységek is szerepelnek, melyek nem tartoznak a Rinya-parti települések határához. Ezek: Telek (Heresznye), Kútfő (Tarnóca), Csütörtökhely (Heresznye), Kaszó (Inke), Péterfalva (Tarany), Baráti (Bolhás), Margya (Lábod). Teljesen ismeretlen a környéken Gerencz, Gorbóc, Meres, Pósafalva, Saulteleke, Tamásháza, Urbánfalva. Ez utóbbiakra Csánki is csupán 1-2 adatot hoz, további okleveles előfordulásukkal nem találkoztam, illetve csak olyan összefüggésben, hogy nem köthető közvetlenül területünkhöz. Várak, erődítmények : Kétségkívül a legjelentősebb Babócsa végvára, mely a fentebb vázolt kereskedelmi lehetőségek nyomán, földesúri várból alakult ki, de jelentőségét leginkább az adta, hogy Szigetvár „hátországi utánpótlási vonalát" védte, vagyis a Kanizsára vezető utat. Történetét korábban már láttuk, 16. századi leírása is ismeretes Istvánffy tollából, a török defterek nyújthatnak némi felvilágosítást méreteiről. Az eljövendő régészeti feltárás számára pillanatnyilag ennél több