Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig
Az erdőgazdálkodás gyakorlati teendőiről, a kezeléssel járó feladatokról az 1888-ban megkötött szerződés konkrétan még nem rendelkezett - természetesen az országban sehol nem volt ennek kialakult gyakorlata. Csupán azt rögzítették, hogy az állami erdőtisztek feladata lesz a rendszeres gazdasági üzemtervek elkészítése és a megnevezett erdők kezelése. Az erdők körüli eljárásra vonatkozó szolgálati utasításokat az államerdészettől kapták/ 15 Az 1898-as erdőtörvény már konkrétan rögzítette a kezelés pontos szabályait. Ennek értelmében: a m. kir. állami erdőhivatal feladata mindazoknak a teendőknek az elvégzése, amelyekhez erdészeti szakképzettség szükséges. Ezek a feladatok a következők: 1. kijelöli a birtokhatárokat, felügyel arra, hogy a határjelek állandóan fennmaradjanak; 2. teljesíti a birtok felméréséhez, térképezéséhez és gazdasági beosztásához szükséges mérnöki munkákat, nyilvántartja a birtok területét; 3. elkészíti a rendszeres gazdasági üzemterveket és azok időszaki átvizsgálásához szükséges munkálatokat; 4. kijelöli a használatokat, tervet készít és tanácsokat ad a használatok foganatosításához, felügyel a használatok törvényes menetére; 5. kijelöli és ellenőrzi az erdősítési munkálatokat (gondoskodik a megfelelő erdővédelemről, -ápolásról és a gazdasági eredmények fokozásáról) ; 6. elvégzi az értékesítésre kerülő termények mennyiségi- és becsértékének megállapítását; 7. felügyel a birtokosok által alkalmazott erdőőrökre és végzi az erdei kihágásoknál szükséges eljárásokat; 8. az erdőrendészeti hatóságoknak bejelenti az erdőrendészeti áthágásokat és elvégzi az ezzel kapcsolatos szakmunkálatokat; 9. véleményt ad és felvilágosítással szolgál az erdő- és kopár területek kezelésére vonatkozóan. Mindezek után pedig tekintsük át, hogyan is változott az a terület, amelynek a szakszerű kezelését az 1898. évi 19. tc. alapján az állami alkalmazásban álló erdőtisztek látták el. Vizsgálatunkat az 1930-as évek közepéig terjesztettük ki, mivel az 1935ben napvilágot látott új erdőtörvény ismét lényeges változásokat eredményezett az erdőgazdálkodásban. Vizsgálódásunk célkitűzését tekintve - hogy ti. a paraszti kézen lévő erdőkben folyó gazdálkodás kereteit megpróbáljuk kijelölni - meg kell néznünk, hogyan változott a volt úrbéresek kezén lévő erdők területe. Erre már csak azért is kiemelten kell a figyelmünket fordítanunk, mivel legkorábban ezek az erdők kerültek állami kezelésbe. Az erdőgazdálkodás, tehát a kezelés szempontjából pedig az a leglényegesebb, hogy az illető erdőbirtok valójában erdőnek volt-e minősítve, vagy esetleg legelő céljaira használták, illetőleg kopár területről volt-e szó. Az erdőben folytatott gazdálkodás szempontjából tulajdonképpen három különböző minőségű erdőterületről van szó, melyek mindegyike hozzá tartozott az erdőbirtokhoz, de a gazdálkodás szempontjából különböző elbírálás alá estek. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével táblázatunkba felvettük a „volt úrbéresek" és a „nem a volt úrbéresek" kezén lévő erdők címszavakat, melyek a tulajdonosok szerint különítik el az erdőket. E szempontoknak is alárendelve de most már a kezelés milyenségét is elkülönítve különbséget teszünk a volt úrbéreseknek erdő-, illetve legelőilletőség fejében kiadott erdőterületek között. A jobb megkülönböztetés végett a nem a volt úrbéresek kezén lévő öszszes többi erdőt „erdő" címszó alatt vettük fel. A kopár területek kis terjedelme miatt nem látszott indokoltnak a volt úrbéresek ilyen minőségű erdeit is elkülöníteni, az eltelt 30 év kopár-fásítási eredményeit lemérendő viszont az 1933-as
