Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig

Amint az a 6. sz. táblázatból látható, minden szolgabírói járás területére szerveztek egy körerdőöri állást, valamint külön erdőőrt kaptak Légrád és Karád község, és a kaposvári házjog-birtokosság erdőtulajdonosai. Az egy-egy erdőőr kerületéhez tartozó erdők nagysága a következőképpen oszlott meg: a kaposvári járási erdőőri kerületben 2612,6 kat. h., Kaposvár városi kerületben 967,2 kat. h., a szigetvári kerületben 2127,4 kat. h., a barcsi kerületben 2653,6 kat. h., a nagyatádiban 2011,2 kat. fa., a csurgóiban 2908,3 kat. fa., Légrád városban 602,8 kat. h., a marcali kerületben 2937,0 kat. h., a lengyeltóti kerületben 1313,0 kat. h., az igali kerületben 2085,6 kat. h., a tabi járási erdőőri kerületben 2177,0 kat. h. és végül a Karád községi kerületben 447,5 kat. h. terület erdőőri teendőit végezte egy körerdőőr. A körerdőőrök és erdőszolgák összesen 21 743,2 kat. h. erdőt őriztek, amelyből 19960,4 kat. h. a volt úrbéresek kezén, 1782,8 kat. h. pedig községi, városi, egyházi, közbirtokossági erdő volt. Meg;egyezzük még, hogy az itt felsorolt területek közül 19 478,4 kat. h. volt ténylegesen erdő, míg 2264,8 kat. h. legelő-, illetve kopárként volt nyilvántartva. Szakértő erdőtiszti szervezet Az állami felügyelet helyett állami erdőkezelés Az erdőtisztek feladata volt a törvényben előírt szakszerű erdőgazdálkodás biztosítása: elkészítették a gazdasági beosztást, megállapították a használatok módját és mértékét, gondoskodtak az erdősítések végrehajtásáról, irányították az erdővédelmet és -ápolást stb., és talán a legfontosabb feladatuk a gazdasági üzemtervek elkészítése volt. Míg a segítségükre rendelt erdőörök feladatát röviden úgy foglalhatnánk össze, hogy kötelességük volt mindenre figyelni, ami az erdőben történik, valamint ellenőrizniük kellett a kiadott rendelkezések végrehajtását. A törvény biztosította a tulajdonosak számára az erdőtiszt és erdőőr személyének szabad megválasztását, kikötése csupán az voll, hogy a törvényben előírt minden követelménynek megfeleljenek. Ismerve a később jelentkező problémákat,

ia úgy találjuk, hogy az általában kis terjedelmű - így kevesebb jövedelmet biztosító - erdőkkel rendelkező paraszti birtokolok számára nem is anynyira a szabad választás lehetősége, mint inkább a törvénynek azon rendelkezései voltak kedvezők, amelyek biztosították a közös erdőtiszt és erdőőr alkalmazását.

2 Hamarosan világossá vált ugyanis, hogy a felmerülő jelentős költségek miatt az erdőbirtokosok vonakodtak megfelelő szakembereket alkalmazni. Az erdőtörvény életbelépése után rövid idővel a járási szolgabírák kihallgatták az összes érdekelt erdőbirtokost, s felmérésük eredményeként kiderült, hogy a volt úrbéresek egy csoportja az uradalmi erdőtisztekkel kíván az erdők kezelésére szerződést kötni, egy másik csoportja erdőtisztet egyáltalán nem kíván alkalmazni, míg egy harmadik csoportja - élve a törvény adta lehetőségekkel - körökbe, vagy járásokba egyesülve kíván erdőtisztet alkalmazni.

27 A kerületi erdőfelügyelő javaslatára a megfelelő uradalmi erdőtiszteket egy éves próbaidőre megbízták a volt úrbéres birtokosságok erdeinek a kezelésével, de az üzemtervek elkészítése ezzel még ezeken az erdőbirtokokon sem oldódott meg, mivel azt az uradalmi erdőtisztek nem vállalták. A pécsi kerületi crdőfel-