Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig

erdőt fokozatosan, megfelelő szakértelemmel termeljék ki - és az elöregedést kikerülendő valóban ki is termeljék -, s gondoskodjanak az utánpótlásról. Az üzemtervezés egyik sarkpontja ennek megfelelően az egymás után következő vágásfordulók kijelölése és az újraerdősítés. Ezen túlmenően áttekinthető képet kell nyújtania az erdőgazdaság egészéről - rögzítenie kell a faállománynak az üzemterv elkészítésekor felmért adatait (fafaj összetétel, kormegoszlás, fatömeg, zárlat, növekedés stb.), meg kell határozni az erdei használatok mértékét és elő kell írnia a legközelebbi jövő (általában 10 év) feladatait.

13 Az üzemtervi kezelés a szűkebb gazdasági tervezésen túl a nagyobb területek, tájegységek, erdőgondnokságok erdőgazdasági tervezését is lehetővé tették, hiszen az illetékes szakemberek képet alkothattak a felügyeletük alá tartozó erdők egész faállományáról, területi megoszlásáról, stb.

1

'' Az üzemtervi kötelezettséget elsősorban az 1879-es erdőtörvény írta elő (1879:31. tc. 17., 18., 19., 21., 22., 24., 25. és 35. §). Számos intézkedést hoztak azonban a későbbiekben is, melyekkel biztosították, hogy a már egyszer üzemtervi kezelés alatt álló erdőket továbbra is így kezeljék. (6201/1918. M. E. sz. rendelet 4. §). Másrészt viszont igyekeztek újabb erdőket az üzemtervezés keretei közé szorítani, pl. : elidegenítés esetén feltételként írták elő az üzemtervi kezelést (5200/1919. M. E. és 85 000/1919. F. M. sz. rendelet 6. §). Az üzemtervezettség mértékét a 2. sz. táblázatunk az 1894. év végi állapot szerint mutatja - ugyancsak a pécsi erdőfelügyelőség területére. Ha a 2. sz. táblázatunk adatait most már összehasonlítjuk az 1. sz. táblázat adataival, azt is megállapíthatjuk, hogy az első erdőtörvényben kötelezően üzemtervi kezelésre utasított erdők milyen hányadán készítették el valójában az üzemterveket. 3. sz. táblázat Állami felügyelet alá tartozó erdők területe Az üzemtervi kezelésbe bevont erdők területe k a t a s z t r á 1 : is hold Pécs szk. v. 4 187,35 4 187,35 Baranya 103 309,54 103 109,86 Tolna 30 987,77 30 698,08 Somogy 106 798,33 102 933,20 A Pécsi Kerületi Erdőfelügyelőséghez tartozó erdők üzemtervezettségi szintje ebben az időpontban tehát Pécs szabad királyi városban 100%-os, Baranya megyében 99,8%-os, Tolna megyében 99,0%-os és Somogyban 96,4%-os volt.

15 Ez azt bizonyítja, hogy az erdőtörvény ezen rendelkezéseit 16 évvel a törvény életrehívása után csak Pécs szk. városban tudták maradéktalanul végrehajtani. Az most már csak mellékes kérdéssé válhat, hogy a törvény értelmében az üzemtervek elkészítésének az első határidejét az 1885. évben állapították meg. (Megjegyezzük, hogy az ország összes erdeire csak a felszabadulás után, az erdők államosításával tudták elkészíteni a rendszeres gazdasági üzemterveket.) Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a közbirtokossági, tehát a zömmel paraszti kézen lévő erdők rendszeres gazdasági üzemtervei erre az időszakra már elkészültek, sőt ezzel egyidőben, az üzemtervi kezelésre kötelezett erdők területét Somogy megyében 56,52 kat. h.-dal megnövelték.