Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Kanyar József: Az alsófokú népoktatás Somogyban (1770-1792)

szabb szorgalmi időszakában a hiányzás 55%-os volt, a rövidebb tanulási időszakban pedig (183

1. december 3-1832. március 15.) 24,8%-os. Ezt a megyére is általánosítható képet egészítették ki azok az adatok, amelyek - pár év múltán is - még megtalálhatók voltak a megyében. 1839. augusztus i-én Kund Vince és Bogyay Elek alszolgabíró a kaposi járás 20 helységének 18 iskolájából sommázatként azt jelentette, hogy az iskolábajáró tanulók száma télen 722, nyáron pedig 179 volt. Az iskolába nem járó tanulók száma pedig 164. A 18 iskolából 9-be nyáron egyetlen tanuló sem járt. Ha a nyári iskolalátogatók száma benntfoglaltatik a téli látogatók számában, akkor a téli iskolalátogatók és a teljesen hiányzók együttese adja meg az összes iskolaköteles számát, amely - a 18 iskola esetében - 1286 tanulót jelentett. E tanulók 56,14%-a járt csak télen az iskolába, míg az iskolaköteles tanulók 44,47%-a egyáltalán nem vett részt az oktatásban. A gyermekmunka felhasználásának a jelentőségét és nagy arányát mutatja még az a szám is, hogy nyáron (in tempore laborum rusticanorum) a tanköteleseknek mindössze csak 13,9%-a vett részt - több-kevesebb rendszereséggel - az oktatásban. Erről beszélt lényegében - még negyedszázad múltán is - a Helytartótanács 4281/1864. sz. leirata is, - amely szerint a megye 30 helységében még nem volt tanoda, s amelyben a 407 tanító közül egyre 663,39 fő jutott a megye összlakosságból, a 266 elemi iskola közül pedig 1015 fő jutott egyetlen iskolára. Kísértetiesen csendült össze Somogyi Zsigmond főszolgabíró 1773-as iskola összeírásának zárójelentése a 100 évvel későbbi „Somogy" 1870-es évfolyamának egyik számában (VI. évf. 22.) írottakkal. A tanítók minden nap azt panaszolják - írta egykor a megye főszolgabírája -, hogy a parasztok télen inkább járatják gyermekeiket iskolába, mint a nagy dologidőben, amikor is 20-30 növendékből csak alig jár az iskolába 6-8, legfeljebb 10 gyermek. „Eljött a mezei munka ideje - írta lényegében ugyanazt a megye egyetlen hetilapja, még egy század múltán is - kiürültek az iskolák." IRODALOM Tanulmányunk megírásánál az Országos Levéltárban lévő iskolai összeírásokat (Helytartótanácsi levéltár, Acta fundationalia Lad. E. fasc. 12. II. (1770-1771) ; a Synopsis conseriptionis animarum pro anno 1777-es; a conseriptio animarum com. Simighiensis 1776-os; a Connotatio locorum populosorum com. Sümcghiensis 1772/73-as táblázatait; a Veszprémi Püspöki Levéltár canonica visitait (1721-1789); a Ráday Levéltárban az Archívum Agentialc-Collectiones Agentiales Variae ' anyagát, valamint a Külső-somogyi Református Egyházmegye traktusi prot okol humait, több római katolikus plébánia és protestáns parókia iratait, a Somogy megyei Levéltár iskolai összeírásait (Ö. 115, IT6, 118, 119 (1770-1792), a vármegyei közgyűlés 1770-1792 közötti, valamint az 1832. és 1839. évi jegyzőkönyveit, s a darányi reformata oskolának a jegyzőkönyveit (1830-1&61) használtuk forrástkent. Az egyháztörténeti munkák közül többször forgattuk Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplóját. Közli báró Hornig Károly. (Veszprém, 1903.) - Tóth Endre: A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában. (Csurgó, 1940.) - Hoss József: A kaposvári plébánia története. (Veszprém, 1948.) - A neveléstörténeti munkák közül /. F elbiger: Handbuch für die Schullehrer . . . (Wien, 1779.) -Maróthi György: Aritbmetica vagy a számvetésnek mestersége . . . (Debrecen, 1743.) — Losontzi István: Hármas kistükör. (Pozsony, 1771.) - Tanítás módja . . . (Pest, 1841.) - N. Apáti Kiss Sámuel: Értekezések Somogyról. (Tudományos Gyűjtemény, 1822.) - Ambrus Sándor: Értekezések a hittanító, az iskolaigazgató és a kerületfelügyelői hivatalról. (Székesfehérvár, 1841.) - Madzsar Imre: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után. (Századok, 1925.) - Fináczy Ernő: A magyar-