Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei

Somogyszentlászló fölött, Boldogasszonyfa határában eredő Almás-patak ágai fogják közre. Ez az Almás a Görög-Kerekes-íéle atlasz szerint (23. és 24. lap) Baranya megyében: Tésenfa és Csehi alatt torkollik a Drávába. Ezzel szemben tárgyalt térképünkön a Sziget várát körülvevő és elmocsarasító vízfolyást az ismeretlen szerző nem Almásnak, hanem - már Szentlászló magasságában is „Fluentes Paludes"-nek, „folydogáló mocsaraknak" nevezi. Az A 62. jelzetű Hofkammerarchiv-beli térképen (7. ábra) ez a széles dágvány nem lépi át Sozi^ A 62. jelzetű térképen ábrázolt török-kori út a római kori utak hálózatában. (Bendefy, 1975J mogy és Baranya megye határát, hanem Drávakeresztúr és Révfalu között torkollik a Drávába. Mivel a hidrográfiai helyzet ma merőben más, s ez az 1740. évi térkép nyilvánvalóan az egykorú valóságos állapotot rögzíti: az Almáspataknak azt a medrét ábrázolhatja, amelyet II. Szolimán szultán az 1566. évi ostrom alkalmával ásatott, hogy a Sziget várát körülvevő mocsarakat lecsapolják.

39 Ezek szerint 1740-ben a mai szigetvári járás nem Baranyához tartozott, mint ma, hanem Somogy megyéhez. A Zala megyei határ azonban pontosan a mai megyehatár vonalának felel meg. Egyszerű rátekintéssel is megállapítható, hogy a FIKA-A 62. jelzetű térkép K-Ny irányban erősen torzított. É-D irányban is számottevő elrajzolásokkal terhelt. Egy érdekes észrevétel azonban tehető; mégpedig az, hogy Szigetvár és Sellye vonalától keletre a torzulás mértéke elenyésző. Feltehetően a törökök kivonulása után Siklós és Magyarfalu között itt talált kb. 60 km hosszúságú töltésezett hadiutat kívánták térképileg rögzíteni. Ennek, az Ormánságon át-