Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei
kartográfiai fogalmazványnak minősül, ez az eltérés nem jöhet teljes szigorúsággal számba. A térképet tussal kihúzott fokhálózat borítja. Eszerint a 45°) 5' é.sz.-től 47° y é-sz-ig, illetve a 40°25' k.h-tól 4i°3i' k.h.-ig terjed. Balatonboglárt a 4i°5' k.h. íve metszi. A korszerű térképeken Boglár a i7°4o' k.h.-on fekszik. Az eltérés tehát 2 3°2 5'. Mivel a Ferro-szigeti nullkör eltérése a Greenwich-i rendszertől 20 0 39'Q", esetünkben Ferro és a .Mz&ozwzv-fokbeosztás között 2°46' különbség mutatkozik. A differencia legnagyobb valószínűséggel onnan származik, hogy Mikoviny az egyes nagyobb városok földrajzi helyzetét nagyobb háromszögekből láncolatszerűen, de mindegyiket az előzőhöz csatlakoztatva számította, így a hibák halmozódása a földrajzi koordinátákban változó nagyságú hosszúságkülönbségek keletkezésére vezetett. A térkép domborzatrajza pillacsikozású ; kidolgozása jól érthető, de - természetesen - nem elsőosztályú. Vízrajza gazdag; a vízfolyások és elmocsarasodott völgyek névvel vannak jelölve. A 18. századból e területről hasonlóan jó és gazdag vízrajz nem ismeretes. Hidrográfiailag legrészletesebben a Nagyberek és Szigetvár környékét dolgozták ki. A várromokat hordozó dombokat megkülönböztetett gonddal rajzolták ki. Különös figyelmet érdemel Somogy vár vára. Tudvalévő, hogy Somogy vár a Í6. század közepéig megyei székhely, a bencések kolostora pedig egyben nagytekintélyű káptalani hitelcshely is volt.' Mikoviny Mo 11. jelű térképe Somogyvár várának romjait „Rudera Sz[i]migii" néven jelöli. A vár romjai a községtől É-ra kb 1 km-re találhatók. A várdomb lábánál a Nagyárok elmocsarasodott völgye húzódik; 1000-1300 m szélességben víz borítja. A várral szemben, a Ny-i parton [Nagy]-Lak és Posnok [Pamuk] község települt. A térképen látható fontosabb várak a következők: Babócsa, Barcs, Berzence, Csorgó (Csurgó), Fejérkő, Kapos-Üjvár, Pata, Somogyvár, Szigetvár és Zákány. Ugyanezeknek régi névváltozatait találjuk Kanyar József munkájában, 7 vagy Csánki Dezsőnél 8 is. Lássunk néhány érdekes és fontos adatot a folyóvölgyek 1740 körüli elöntöttségéről. Szigetvár várát kb. 480 m széles mocsár övezte. Kaposvárnál a Kapós völgye 280-300 m, Szomajomnál (ma: Kaposfő) ugyanaz 1200 m szélességben merő mocsár. E térkép különös érdekessége az, hogy az egyes nagybirtokokhoz tartozó falvak szaggatott elhatároló vonal menti színezéssel különülnek el egymástól. Három külöböző színt látunk: kissé kifakult élénk vöröset, halovány rózsaszínt, és élénkebb tégla-barnát. Feltűnő a helységnevek jó magyaros névírása. A falvakat kis körökre rajzolt tornyok jelzik. A térképet készítő mérnöknek a falvak nevét magyarul nem tudó személy mondotta be, de a Mikovinynek segédkező mérnök sem tudhatott jól magyarul; különben a néhány magyartalanul közölt helynév helyességét illetően gyanút fogott volna. Az alábbiakban az azonos urasági birtokokhoz tartozó falvak nevét betűhív, illetve Lipszky „Repertorium"-a alapján helyes alakban közlöm. A Festetics-birtokokhoz tartozó falvak első csoportját élénk vörös vonal határolja. Ezek: Keresztúr (Balaton-) Keresztúr Szentgyörgy (Balaton-) Szentgyörgy Bottyán Bottyán
