Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bánkúti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április)
Az Nagyságod 6. praesentis Petoviumból nekem írott uri levelét mai napon kezemhez vettem méltóságos cancellarius uramtól. Én az mint az eő nagysága parancsolatját vettem ekeket két hete, szép memorialist concinnálván az Nagyságod nevével, oly alkalmatosságom volt, hogy személyem szerint exhibcalván méltóságos Eugenius Hercegnek, szóval is cxageraltam és recomendáltam az Nagyságod uri személyét, declarálván az Nagyságod szép hűvséges meritumit és hadbéli hasznos cselekedetit s viselését, budai obsidioban 1 és az elmúlt háborúban, most is propirio motu desertis . . ., miket elkövetett s elkövet Nagyságod, cancellarius uram eö nagysága kegyes recommendatioja accedalván, az resolutio meglett; ma beszélgetvén consiliarius és referendarius Tüll 2 urammal, fogatta, hogy egy hét alatt expedialni fogja, de mondja egy kis circumscriptioval lészen az exipeditio, mivel még actu Nagyságod sub comenda sua nem bír semmi olyas militiával, per hoc nem fog folyhatni mindjárt az Nagyságod fizetése, de expertis experiendis Nagyságod nemcsak most assequalván ex gratia Suae Majestatis hoc officium vigiliarum campi generalatus, de idővel annak nagyobb becsületét is cum vitulo hasznaját is experiálni fogja Nagyságod. Az taxája 152 forint, az caneellistának, ki fogja az expeditiot írni, ha egy aranyot méltosztatik küldeni Nagyságod; mikor jobb időben volnánk, secretarius Tüll uram megérdemlett volna egy kis honoráriumot, de most nehéz. Meg lévén a taxa kezemnél, az expeditiot méltóságos cancellarius uramnak assignalom, eő nagysága megküldi Nagyságodnak. Innen való occurentiák felöl tudom vagyon Nagyságodnak correspondense, azért szegény írásomnak olvasásával nem terhelvén Nagyságodat, az Nagyságod gratiajába magamat ajánlván, 111ustrissimám Dominationem Vestram diu féliciter valere exopto. Viennae 12 martii 1704. Ejusdem Iliustrissimae Dominationis Vestrae servitor humillimus Adamus Martinus Blaskovich m.p. (Külső címzés:) Illustrissimo Domino Comiti Domino Francisco de Nádasd stb. Per Graccium Petoviam. (Gyűrűpecsét.) 1. Buda 1686-os visszafoglalásánál. 2. Johann Tiell, a Haditanács titkára. 109. Óvár, JJ04. március 12. Kajdacsy Péter levele Károlyi Sándornak: visszaút a sít) a a hajdúk panaszát az élelmezésről. A lakompaki zsidók felverésében nem tartja bűnösnek magát. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 március. Fasc. 3. C. 24.) Méltóságos Generalis, nékem mindenkor jó Kegyelmes Uram. Az Nagyságod méltóságos levelét nagy alázatossan vettem, melyben értem az hajdúságnak ellenem való panaszszokat; holott Méltóságos Generalis Uram énnékem is avval a' kenyérrel kell élnem, a' mellyel ők élnek, akár sós, akár sótalan. Én prófuntmester nem vagyok, Óvárrul küldik az kenyereket, mellyel élünk; mert másképpen a szegénység nem subsistálhat. Oka pedig nem más Kegyelmes Uram, hanem hogy egy kis feddést tettem rcájok, midőn a győri ellenség kigyütt ellenünk Bőrcsnél, akkor ki szalma közé, ki pedig (salvo honore) sertésólban bujtanak. Más az, hogy a mint esett értésemre, a Pozsony vármegye hajdúságot, kit Morva felé akartak parancsolni, nem hogy oda mentek vdlna, de azon márs la előtt mind ide szöktek, hogy itt telelhessenek rajtunk; kérem Nagyságodat ez iránt méltó cons id er at iofo an venni a dolgot méltóztassék; és engem ez iránt meg ne ítéljen. A mi pedig a lakompaki zsidók felverését illeti, Nagyságod tette plenipotcntiarussá Bezerédi János uramot, ő kegyelme inquirált ellenem, magam jelen létemben. Azon inquisitionak rendje szerént tetessen Nagyságod tőrvént ellenem, kész vagyok mindenekre. Holott Méltóságos Generalis Uram, kigyün az inquisitiobul, ha én mezételen fegyvert nem fogtam volna, és azt nem kiáltottam volna: jó vitézek! előbb engemet ölljetek meg, hogy sem mint az Méltóságos Generalis protectioja ellen hadjak valamit tenni. Akkor elszünt az katonaság.
