Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

6. Bencze Géza: Török Ferenc, Somogy megye mérnöke (1799-1832)

ségvetését készítette el, mellékelve a hídról készült tervrajzát is.

lf> A híd kivitelezése ekkor nem történt meg, hiába ajánlott fel az építendő hídra 93 ezer téglát Berki birtokosa, Schmidegg László. A híd felépítésére majd csak 1814-15-ben került sor, a Kapós első szakaszának rendezése után, de már ekkor nem a Török tervezte híd készült el, hanem a lecsapolás munkájának félbeszakadása miatt a megye csupán fahidat készíttetett.

17 Török somogyi működése két periódusra tagolható. Az elsőben - 1822-ig főként a Kapós rendezése, postautak építése, malomrendezések kötötték le elsősorban idejét. Ekkor készíti el számos patak és mocsár lecsapolási terveit. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Kapós rendezésének - Brechterrel közösen készített - új tervezete, valamint a Zala-Somogy határán elterülő Ormándi vagy Kápolnai berek rendezési terve. Már ebben az időszakban is felbukkan - egyebek mellett - a drávai munkálatoknál is, azonban működése második szakaszának 1822-1832 - fő területe éppen a Dráva szabályozása volt. Emellett nem kisebb munkálatokat vezetett ekkor, mint Kaposvárott a vármegyeházának építését, valamint ugyanekkor végezte el számos postaútnak és malomhelynek kijelölését is. Török egy évtizedig dolgozott a Kapós 1819-ig tartó első rendezésénél. Az eredeti tervek módosítása miatt gyakran kellett egy-egy szakasz újabb és újabb felmérését elvégeznie. Legfontosabb problémája a malmok sorsa volt, mivel úgy kellett megőrizni azokat, hogy a Kapós új csatornája ne károsodjék, sem pedig újabb elmocsarasodásokat a malomgátak ne okozhassanak a somogyi Kapos-völgy egész hosszában. E munkálatok azonban nem kötötték le teljesen, mivel felügyeletével folytak ugyanekkor a megye postaútjainak építései is. 1810-ből való az a jelentése, amelyben a Siófok-Marcali közötti új postaúton építendő hidakat vette számba.

18 Feladata volt továbbá valamennyi, a megyében rendezendő malom felügyelete is, mivel engedélyezése, véleményadása nélkül ezeken változtatni nem lehetett. A Kapós szabályozási munkálatainak a Helytartótanácstól való sürgetése után a megye Brechtért és Törököt bízta meg egy újabb szabályozási tervezet kidolgozásával. Az elkészült tervek többszöri felülvizsgálata és elfogadása ellenére sem folytathatták a munkákat, mivel a Helytartótanács elrendelte a Kapós egészének szabályozását. Kettőjük tervezetéhez 1817-ben készült térkép fennmaradt, s ebből bizonyossággal megállapítható, hogy az 1820—1835 között végbevitt szabályozás során a főcsatorna nyomvonalát e térkép alapján készítette el a szabályozást végző Királyi Biztosság. Erről a térképről csakúgy, mint a későbbiekről, tervrajzokról, vázlatokról megállapíthatjuk, hogy megrajzolásukra különös gondot fordított. Már az 1808-as berki hídtervéből és korai térképeiből is kiderül, hogy kiváló térképíró volt; törekedett a pontosságra és a kivitel magas színvonalára is. Térképészeti munkássága, annak elemzése a jövő feladata lesz, annál is inkább, mivel a biztosan és bizonyíthatóan Török által készített térképeknek még ma is csak kis töredéke ismeretes.

19 Térképei 1969. után kerültek elő a Somogy megyei Levéltár legkülönbözőbb irategyütteseiből. (Lásd a függeléket.) így várhatóan kerül még elő általa készített térképlap is, de igen sok megsemmisülhetett, vagy soha be sem került a levéltárba. Következetes kutatómunkával még igen sok kéziratos térkép - köztük bizonyosan számos Töröktől származó - kerülhetne elő a megyei igazgatás iratanyagából.