Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

5. Kállay István: Kaposvár 1703-as vásárprivilégiuma

Az 1782. évben megerősített szerződést sorozatos perek követték a földesúr által elvett egyes földterületek visszaszerzéséért, a puszták használatáért, a legelőért, az erdei haszonvételekért, az irtásföldekért stb. A perek hosszan elhúzódtak, sok nem is zárult le, sok kérdés felmerült,

20 de a vásártartást egyikben sem említik. Ennek két oka lehetett: a) a város vásártartási jogával kapcsolatban nem merült fel vita, tehát rendben volt. b) Maga a város sem tulajdonított nagy jelentőséget a vásároknak. A fentebb elmondottak inkább ez utóbbira engednek következtetni. Mindenesetre bonyolítja a kérdésre adandó választ Tallián János alispán 1767. szeptember 25-1 levele, melyben a kaposvári lakosokról azt mondja, hogy azok jobbára mester emberek, kik mesterségükből, kereskedésből, kézi munkájukból élnek, mivel a város határa kicsi. Az alispán felhívta a földesúr figyelmét a kaposvári kereskedők támogatására, mert nélkülük „annyira szűkölködünk ezen nemes Vármegyében, hogy ha itt Kaposvárott nem volnának, kéntelenéttetnénk akár mely tsekélységért is más vármegyékben excurrálnyi".

21 Ezt az alispáni megállapítást azonban nem lehet teljes bizonyossággal úgy értelmezni, mintha a város lakosságának ne a mezőgazdaság jelentette volna a fő megélhetési forrást.

22 Nem támasztják ezt alá a fentebb említett, 1782-ben kezdődött úrbéri perek mellékleteiként szereplő 1729, 1735, 1741 és 1790. évi, jelentős mezőgazdasági és szőlőtermelésre utaló, tizedösszeírások sem.

23 1790-ben pl. több mint 300 szőlő- és 275 földművelőről olvashatunk. Nem utal fejlett árucserére a két kaposvári kereskedő függelékként közölt 1753. évi levele sem, mely mindössze négy kereskedőről beszél. Thanhoffer József tiszttartó - ugyancsak a függelékben közölt válaszleveléből kitűnőleg az uradalom pártfogolta a kaposvári kereskedőket. A következőkben 1-3. sorszámmal, betűhíven közlöm Lipót 1703. évi vásárprivilégiumát, valamint két kaposvári kereskedő 1753. évi levélváltását az uradalom tiszttartójával. Minden iratnál a sorszámot a tárgy meghatározása, a dátum, a jelzet és az irattípus megjelölése követi. A kiváltságlevél magyar fordítása tőlem származik. I. Lipót Kaposvár mezővárosának éves és heti vásártartását engedélyezi. Bécs, 1703. április 27. OL. P 108. Rep. 35. Fasc. Q N° 375 eredeti tisztázat Nos Leopoldus Dei gratia electus Romanorum Imperator, semper Augustus, ac Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniaeque etc Rex, Archidux Austriae, Dux Burgundiáé, etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes quibus expedit universis, quod Nos cum ad demissam Illustris Sacri Romani Imperii Principis Pauli ESTORAS de Galantha perpetui Comitis in Frakno, dicti Regni nostri Hungáriáé Palatini, Iudicis Cumanorum, Aurei Vellens equitis, Comitatuum Soproniensis, Mossoniensis, Pest, Pilis et Soldt supremi Comitis, Arcisque Csobancz hereditarii Capitanei, Partium Regni Nostri Hungáriáé Antemontanarum, Confiniorumque Uyvariensium supremi Generalis, intimi Consiliarii, ac per dictum Regnum nostrum Hungáriáé Locum-