Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

1. Kanyar József: A szocialista somogyi levéltárügy negyedszázada (1950-1975)

A SZOCIALISTA SOMOGYI LEVÉLTÁRÜGY NEGYEDSZÁZADA (1950-1975) KANYAR JÓZSEF A magyar levéltárügy felszabadulás előtti szervezetlensége jellemző tünete vak a polgári korszak levéltári válságának. A magántulajdon alapján álló anarchisztikus társadalmi rend keretében kallódó iratok, irattárak s levéltárak sorsának a bizonytalansága járt e szervezetlenség nyomában. Ezt az állapotot tükrözték vissza a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó levéltárakról készült korabeli jelentések is a harmincas és negyvenes esztendőkből. E jelentéseik, amelyek megdöbbentő képet rajzoltak a megyei és a városi levéltárakban lévő iratok helyzetéről a magyar 'levéltártörténet szomorú, de értékes dokumentumait képezik. Vigasztalan és nyomasztó az a kép - e jelentések sorában -, amelyet Berlász Jenő

1 nyújtott 1940 nyaráról a isomogyi jegyzőségek - tizenegy, főként barcsi járási község - irattárairól, amelyeket a „közömbösség, érzéketlenség és gondviseletlenség" ítélt pusztulásra, amelyeket a felügyelethiány, „a szabadjára engedett selejtezések" változtattak „irattemetőkké", amelyeket soha nem látott a vármegyei levéltár, s soha semmiféle ellenőrzésben nem részesültek, amelyeknek végső menedékei a padlások, a 'lomtárak voltak, s bennök folyó iratpusztításoknak a megakadályozására, még kevésbé rendezésükre és leltározásukra semmiféle intézkedés nem történt. De nemcsak a 'barcsi járás községeinek az irattárai jutottak e szomorú sorsra, hanem a megyeháza csaknem közvetlen tőszomszédságában lévő Kaposvárnak a levéltárát is ugyanolyan felelőtlenség és közömbösség juttatta a pusztulás szélére. ,,E városnak ilevéltára nincsen, 1894 előtti időből mindössze néhány adókönyve maradt fenn" kezdte 19411. június 5-7-i helyszíni ellenőrzéséről készített lehangoló jelentését IIa Bálint, az Országos Levéltár kiküldöttje. Az elpusztult iratok sorsáról a polgármester nem tudott felvilágosítást adni. A harminc éve szolgáló idős irattáros ugyan 'hallotta, 'hogy a város levéltárát még a múlt század végén egy nedves pincébe hurcolták, ahol egy szálig elpusztultak az iratok. Ez volt a város levéltárának; történetében az első katasztrofális iratpusztítás, amelyben az 1894 előtti iratoknak pecsételődött meg a sorsa. De nemcsak az 1894 előtti, hanem a későbbi iratok is - kísérteties hasonlatossággal - felelőtlenség közepette pusztultak el. A város annyira nem törődött történelmének a dokumentumaival, hogy még rendszeresített irattárosi státusa sem volt a felszabadulás előtt, nemhogy levéltárosa. Az 1941-ben imég meglévő, 140 folyómétert kitevő közigazgatási iratai a városháza második emeleti három