Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

mi XIII. század utáni kerámiát nem találtunk. Ha a lelőhely azonos a középkori Béndek faluval 9.), akkor a falu a XIII. században rövid időre elpusztult vagy elköltözött, mert a XIV-XVI. századi település a templomtól É-ra volt. woc: XV-XVI. század; d: A holládi malomtól D-re kb. 150 m-re 150x200 m-es területen településnyomok (Hollád 2.); e: Talán valamelyik Tikos nevű helység állt itt (80.). JOIC: Jellegtelen középkori kerámiatöredékek; d: Kisberénytől K-re, a Hácsba és Polányba vezető utak által bezárt szögben településnyomok Kisberény 3.); e: Talán Almáddal (4.) azonos, amelyet a környéken kell keresnünk. 102c: XIV-XVI. század; d: A 42. településtől D-re 4-500 m-re, a következő dombon településnyomok (Öreglak 2.); e: Lehetséges, hogy a lelőhely nem önálló település, hanem Kék(i) falu (42.) terjedt ki idáig a későközépkorban. 703c; Árpád-kor; d: A Muci pusztától (Pamuk) Ny-ra lévő kiemelkedésen Szabó Gy. Árpád-kori települést talált (MNM Adattár 110. B. IL); e: Szabó Gy. az 1212-1215-ben említett Gyrky-vel azonosította. Az azonosítás ellen szól, hogy Győrök (34.) a későközépkorban is lakott volt: 1310, 1536 (Csánki D. 1894. 610.). 104c: XI-XIV. század, többsége XII-XIII. század; d: A somogybabodi harangláb magasságában, a Tetves árok völgyében emelkedő halmon viszonylag kis területen gyűjthetők kerámiatöredékek (Somogybabod 2.); e: Tard falu maradványainak közelsége és az ott talált kerámiaanyag kora alapján feltételezhetnénk, hogy Tard a XIV. században költözött későközépkori helyére. Ennek ellentmond, hogy a 76. településen templommaradványok is vannak, Tard templomát viszont már 1102-ben említik (Békeffy R. 1907. 112-113.). 10 )C: XIII. század; d: Somogy vámostól DK-re, a mocsaras völgyben árokásás közben XIII. századi településobjektumot vágtak át (Somogyvámos 2.) ; e: A késő Árpád-kori, feltehetően rövid életű kis település nem azonosítható az oklevelekből ismert települések egyikével sem. 106c: Szórványosan XV., főleg XVI. század; d: A Dunajka fennsíkkal szemben, a halastavaktól É-ra kb. 700x2-300 m-es, hosszan elnyúló település nyomai (Somogyvámos 5.); e: írásos források adataival nem azonosítható. Talán a megnövekedő Vámos terjedt ki ide is, bár ennek ellentmond a település nagy mérete. 707c: Kora Árpád-kor, X-XII. század; d: A Somogyvár-Váralj a puszta úttól D-re, kb. 5-600 m-re, a vasút menti erdőtől Ny-ra kis kiterjedésű település nyomai (Somogyvár 13.); e: Ezen a részen állhatott Ság falu (69) is, amelyet 1230-ban említenek utoljára, de az azonosítás ellen szól, hogy a leletanyag alapján ez a település nem élte meg a tatárjárást. ioSc: XIV-XVI. század; d: A Kupa hegynél, a műúttól K-re nagyobb település nyomai. A település templomát Mernyei Erzsébet házának alapozásakor bolygatták meg (Somogyvár 8.); e: A legvalószínűbb, hogy ez a település is Somogyvárnak volt része. ioçc: XIII. és XVI. század; d: Somogyvár K-i részén, a Makovistya dűlő D-i végénél közepes kiterjedésű település nyomai (Somogyvár 2,); e: Különálló Árpád-kori és törökkori településekről van szó. Az előbbi talán Dob (26.) vagy Zabar (92.) településsel azonos, az utóbbi talán a XVI. században feltűnő Tótváros helye (ld. 48.). A faluban élő hagyomány szerint Somogyvár K-i részét Tótvárosnak hívták.