Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

A somogyvári alapítólevélben (1091) említett Szentgyörgyöt azonosítani nem tudjuk. Magyar K. felveti, hogy egy Somogyvár melletti helység volt, amely monostori birtokként a XII-XIIT. században beolvadt Somogyvárba (1971. 7.). 74a: Szentgyörgy, 1303; Sárköziszentgyörgy (Zenthgwrgh in Sarkewz), 1360; Mentő (Menthew), 1403 (Csánki D. 1894. 644.); c: XIV-XVII. század; cl: A falutól NY-ra lévő kiemelkedésen, a német katonai temetőtől ENy-ra szórványosan településnyomok; e: A faluban élő hagyomány szerint is itt állt a középkori falu. Meg kell különböztetni a szomszédos Besenyő falutól (16.). Az 1335-ös adatra ld. 15. település. 75a: Széplak (Zeplak), 1416 (Csánki D. 1894. 647.); b: Ld. Lak 51. Valószínűleg XIII-XIV. századi; e: Balatonkeresztúr környékén állt, a törökkori összeírásokban már nem szerepel. Térképünkön nem tüntettük fel. 76a Tard (Tordi), 1083-1095 (PRT I. 592.); b: A kopasz jelentésű „tar" -d képzős alakja. Magyar személynévből képzett helységnév; c: XIV-XVI. század; d: Tard pusztától D-re, a műút mindkét oldalán, egészen a Tetves árok völgyéig húzódó település nyomai, a műúttól Ny-ra templomrom (Somogybabod 1.); e: A lelőhely átnyúlik a somogytúri határba. Korai történetére ld. 104. település. 77^; Táska (Task), 1268 (Csánki D.) 1894. 650.); b: A török eredetű Tas személynévből képzett kora Árpád-kori helységnév (Mező A.-Németh P. 1972. 94.); c: későközépkori kerámiatöredékek; d: A mesterséges dombra épített táskái templom körül kerámiatöredékek gyűjthetők (Táska 3.); e: A NagyBerek falvai közül Táska a legfolyamatosabban lakott település a török hódoltság idején (Takáts Gy. 1934. 19.), a középkorban is mai helyén állt. y8a: Temer (Themer), 1485 (Csánki D. 1894. 651.); b: A török timür „vas" szóból képzett kora Árpád-kori helységnév, valószínűleg személynévi eredetű (Pais D. 1922. 32.); c: XIV-XVI. század; d: Tömör puszta magasságában a műúttól K-re a Kopasz berek dűlőben településnyomok (Szöllősgyörök I.) ; e: A faluban is él a hagyomány, hogy itt állt ..Tömör" falu. 79a: Tepe(j) (Tupei), 1083-1095 (PRT I. 315.); b: Talán egy Tape, Tepe török eredetű személynévből képzett helynév (Szabó D. : A dömösi adománylevél hely- és vízrajza. Bp. 1954- Tapai falunál); c: XI-XVL, főleg XII-XHI. és XV. század; d: Somogyvámostól K-re, a Tepenye dűlőben kb. 500x400 m kiterjedésű területen, egészen az erecskéig lehúzódó település nyomai (Somogyvámos 8.) ; e: Erdélyi L. szerint Pamuk és Fájsz között állt (PRT I. 315.). Az azonosítást a dűlőnév és a faluban élő hagyomány támogatja. A leletanyag alapján lelőhelyünk az eredeti Tepe(j)-jel, a későbbi Nagy-Tepe(j)-jel azonos. Ld. KisTepej (47.). 80a: Tikos (Tykus), 1299 (Csánki D. 1894. 651.); b: Állatnévre visszavezethető személynévből (Pais D. 1922. 31.) képzett helynév, kora Árpád-kori; e: A faluban élő hagyomány szerint a mai Tikostól DK-re a Pusztaszentegyházi dűlőben állt a középkori falu. A XV-XVI. századi források három Tikost ismernek. Holládtikost (ld. 40.), Közép- vagy Kápolnástikost (lelőhelyünk) és Alsóvagy Fevenye et Tikost (Csánki D. 1894. 651.; Reiszig E. 166.; Okányj P. 1892. 8.). 81a: Tóti, Lengyeltóti (Tout), 1116-1121 (Szentpétery 1. 1927. 369.); b: Szláv népnévről elnevezett X-XI. századi katonai település (Győrffy Gy. 1959. 31.); c: XIV-XVI. század; d: A vasútállomásról a faluba vezető úttól