Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

járás során csak Árpád-kori anyagot. Magyar K. egy falunak tartja a Besenyő, Mentő, Szentgyörgy, Besenye-Szentgyörgy és Sárközi-Szentgyörgy elnevezéseket (1971. 8.). Ld. Szentgyörgy (74.). 17a: Boglár (Boclar), 1211 (PRT. X. 513.); b: Korai helynév, talán török nemzetségnévi eredetű (Németh Gy. 1931. 146.); c: Árpád-kor, XIV-XVI. század; d: A temetődornb K-i lejtőjén 1938-ban kis románkori templom alapjait találták meg, a romok között IV. Béla és Róbert Károly pénzei voltak. A domb alján, a Forró árok partján hosszú, keskeny sávban terült el a templomhoz tartozó falu (Balatonboglár 2.). 19a: Cegléd (Chegled), 1391 (Csánki D. 1894. 625.); b: Szláv eredetű helynév (Melich }.: Veka. MNy XXXVIII (1942) 330.); e: Gamás 1092-re keltezett hamis határjárásában Péntekhelytől É-ra említik (PRT X. 386.), itt, Cegléd puszta táján állhatott. Mindig mint terra vagy telek szerepel, Látrány részeként. 20a: Cseh(i) (Cheeh), 1333-34 (Békeffy R. 1907. 92.); b: Népnévből származó kora Árpád-kori, esetleg X. századi helynév (első említése -i képző nélküli), lakói szlávok voltak (Győrffy Gy. 1959. 31.); c: XV-XVI. század; d: A Bugaszegi halastótól Ny-ra, a Pusztatemplom dülő K-i részén templom- és településnyomok (Ordacsehi 3.). 21a: Cserid (Cheryd), 1378 (Csánki D. 1894. 597.); b: Növényi környezetéről elnevezett helység; e: Somogyvár és Somogyvámos tájékán feküdt. A térképen nem szerepel. 22a: Csolta (Cholca, Choltha), 1416 (Csánki D. 1894. 599.); b: Magyar eredetű, bizonytalan korú helynév; e: Balatonkeresztúrtól Ny-ra, a mai Csolta puszta környékén kell keresnünk. 2^a: Csopak (Supoc), 1229 (PRT X. 376.); b: magyar helynév; c: jellegtelen középkori kerámiatöredékek; d: A Csopak szőlőhegy K-i lejtőjén Kozma J. földjén, viszonylag kis területen (Látrány 5.); e: A XIV. században már puszta (Csánki D. 1894. 625.). 24a: Csopak (Copoc), 1237-1240 (PRT I. 315.); c: Árpád-kor és szórványosan későközépkor; d: Somogyvámos és a Sáska akol közötti völgy mindkét oldalán (Somogyvámos 1.); e: Erdélyi L. (PRT I. 315. és X. 396. 4. j.) a somogyvámosi templomrom körüli faluval azonosította Csopakot, Reiszig E. (im. 149.) a Sáska akol mellé helyezte. 250: Dántelke, 1383 (Csánki D. 1894. 599.); b: A -telke utólag késői keletkezés mellett szól; e: Lakottságára utal, hogy possessio-ként említik. Somogyvár környékén állhatott. Térképünkön nem tüntettük fel. 26: Dob, 1267 (PRT X. 397-98.); b: Valószínűleg magyar személynévi eredetű kora Árpád-kori helynév (Mező A.-Németh P. 1972. 121.); e: A későközépkorban lakatlan, Somogyvárhoz tartozó praedium (Csánki D. 1894. 601.) Ld. 109-110. település. Térképünkön nem szerepel. 2ja: Erdőalja (Erdewallya), 1424 (Csánki D. 1894. 603.); b: Természeti környezetéről elnevezett helység; e: Balatonberény és Balatonújlak környékén állt. Még a törökök megjelenése előtt elnéptelenedett. Térképünkön nem szerepel. 28a: Fonyód (Funold), 1083-1095 (PRT I. 592.); b: A ,fonni' igéből származik. X-XI. századi, magyar foglalkozásnévből képzett helységnév (Heckenast G. 1970. 100.); c: XI-XII-XVI. század; d: A Fácánoskertben 1934-ben Gönczi F., 19 57-1960-ban Fitz ]• ásatott. A törökkori várat egy három periódusú