Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

FÜGGELÉK (A fonyódi járás X-XV. századi településeinek jegyzéke) Először az írott középkori források által említett településeket soroljuk fel ABC sorrendben. Ezt követik az írásos adatokkal nem egyeztethető lelőhelyek. A folyamatos sorszámozás megegyezik az egyes települések térképszámával. Az a-e pontok alatt a következő adatokat adjuk meg. a: a település neve és első okleveles említése, b: a település nevének eredete. Szakdolgozatunkhoz a helynévelemzést Mikesy Sándor volt szíves elkészíteni. Segítségéért itt mondunk köszönetet. Meghatározásait igyekeztünk jegyzetekkei ellátni. Ahol a meghatározást nem követi hivatkozás az ő etimológiáját közöltük, c: a régészeti lelőhelyről ismert leletanyag kora. d: a régészeti lelőhely helyének leírása (a zárójelben közölt szám a .lelőhelynek a MTA Régészeti Kutató Intézetéhez benyújtott terepbejárási jegyzőkönyvben szereplő száma), e: megjegyzés (az azonosítás vagy a lakottság kérdésére vonatkozó megjegyzések, azonosítatlan települések esetében az írásos forrásokból következtethető hely). ia: Akcs (Okch), 1268 (Csánki D. 1894. 585.); b: Az Ok, Okcs, személynévből képzett korai helynév (Mikesy S. 1964. 95. Aka) ; d: Puska F. plébános szerint a falu plébániatemplomának 1962-es felújítása során gótikus ülőfülkét és ablakokat találtak, amelyeket újra befalaztak; e: Az azonosítás mellett szól, hogy Akcs Magyarival és Kölkeddel is határos volt (PRT X. 397.). Akcs másik neve Buzsák lehetett, mert a pápai tizedjegyzék nem említi Akcsot, az ott szereplő Pusac (Békeffy R. 1907. 92.) viszont csak a XVII. században tűnik fel ismét a mai falu helyén összeköltöző ,,Akcs-Magyari vagy Buzsák"-ként (Reiszig E. 53.). ia: Albafölde, 1435 (Csánki D. 1894. 586.); b: Az Albania személynévből képzett későközépkori helynév; e: Teleki és Visz tájékán állt. Praediumként tűnik fel, a törökkori összeírások nem ismerik, lakott volta kérdéses. 3tf: Álcs (Alchi), 1230 (PRT I. 161.); b: Foglalkozásnévből képzett X-XI. századi magyar helynév (Heckenast G. 1970. 91.); e: Erdélyi L. Tur és Vasad közé, Csánki D. a Lengyeltóti, Gyugy, Tard, Pettend négyszögbe helyezi (Csánki D. 1894. 586.). 4a: Almád, 1228-1230 (PRT I. 157.); b: Almafás hely jelentésű magyar helynév (Mikesy S. 1964. 127. Balatonalmádi); e: Kisberény és Somogy vár között állt (PRT I. 157. 3. j.; Csánky D. 1894. 586.). \a: Babod, 1332—1337 (Reiszig E. 148. Békeffy R. 1907 nem említi); b: Magyar személynévi eredetű, a ,bab'-d kicsinyítőképzős alakja (Pais D. 1922. 32.; Kniezsa I. 1939. 181.); e: A XVIII. században települt mai falu környékén állt. 6a: Bar, 1261 (Csánki D. 1894. 589.) ; c: XII-XVI. század; d: A Bari majortól K-re, a Szentegyházi dűlőben, kb.. 500x600 m (Balatonszentgyörgy 2.). •ja: Battyán, Alsó-Battyán (Bathyan), 1261 (Csánki D. 1894- 59°-); b'Személynévi eredtű; e: Ebből vált ki a XV. század folyamán Felső-Battyán (8.). Talán 3115. településsel azonos. Sa: Battyán, Felső-Battyán, 1455 (Csánki D. 1894. 590.); c: XV-XVII. század; d: Battyán pusztától K-re, a téglagyártól DNY-ra, egészen a Csillag-