Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - Takács Éva összeállítása

63. Uő.: Somogy megye parasztsága és a földkérdés. 1690-1848. = Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 52. Bp. 1964. 43 1. A jobbágyi földhasználat és a földért folytatott harc kérdésével foglalkozik a szerző, de tanulsággal szolgálhat a tanulmány a 18-19. századi levéltári források elemzéséhez is. 64. Uő.: A somogyi parasztság útja a feudalizmustól a kapitalizmusba. = Bp. 1965. 276 1. Azt vizsgálja a kötet, hogy a feudalizmus válságának időszakában a földesúri és az állami kizsákmányolás milyen gazdasági viszonyokat hozott létre, és melyek voltak azok az előfeltételek, amelyekkel a parasztság a kapitalizmusba lépett. 65. Uő.: Egy középnemesi uradalom gazdasági felmérése 1839-ben Somogy megyében. = Agrártörténeti Szemle. 8. évf. 1966. 3. sz. 332-362. 1. A Schmidegg-uradalom a somogyi uradalmak közül viszonylagos fejlettségével tűnt ki. A szántóföldi gazdálkodás több ágazata egy árutermelésre törekvő, fejlett középnemesi uradalom képét állítja elénk. 66. Uő.: Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. = Klny. a MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. 1966. 42 1. A modern forráskritikai módszerek alkalmazásával mutatja meg a háborúk okozta pusztulás mértékét a megyében, a Szigetvár török kézre kerülése utáni időkben. 67. Uő.: A termelőerők helyzete Somogy megyében a XVIII. században. = Klny. a MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. 1964-65. Bp. 1966. 40 1. A 18. századi levéltári források - elsősorban az 1767-es úrbéri anyagok - részletes elemzésével mutatja be a megye gazdasági képét. 68. Uő.: A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke. = Ethnographia. 1967. 4. sz. 533-546. I. A török kiűzése után újra ki kellett jelölni a benépesedett községek és a birtokok határait. A tanulmány szerzője bemutatja, hogy milyen értékes történeti forrásul szolgálhat a határperek iratanyaga a korabeli népesség számának és életkörülményeinek a megállapításához. 69. Uő.: A Somogy megyei Hunyady-uradalom majorsági gazdálkodása a XIX. század első felében. = Agrártörténeti Szemle. 12. évf. 1970. 3-4. sz. 411-469. 1. Tanulmányában a szerző a feudális árutermelés kiszélesedésének, ill. a feudalizmus általános válságának időszakában, a Dunántúl egyik legfejlettebb uradalma kapcsán, a praediumos gazdálkodás legfontosabb elemeit részletezi. 70. Uő.: Jobbágytelepülések a XVIII. század végén. (Forráselemzés.) = Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 99. Bp. 1970 42 1. A szerző a kéthelyi Hunyady-uradalom összeírásainak vizsgálata kapcsán a 18. században újratelepült falvak belső szerkezetének, társadalmi rétegeződésének a kialakulását tisztázza. 71. Uő.: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között. = Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 3. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1972. 215-261. 1. A tanulmány a Somogy megyei kis-, közép- és nagyipar kialakulásának és differenciálódásának a kérdéseit tárgyalja a kapitalizmus általános válságának időszakában, eddig még nem használt források alkalmazásának néhány módszertani részletét is tisztázva. 72. Uő.: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában. = A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918, Szerk.: Suri Károly. Kaposvár, 1973. 5-138. 1. A szerző tanulmányában a jobbágyfelszabadítás utáni gazdasági átalakulás, és az ipar fejlődésének a megrekedését s a foglalkoztatottságnak az országos átlagtól való eltérését magyarázza és indokolja. 73. Mészáros Károly: Az 1919 tavaszi parasztmozgalmak. = Történelmi Szemle. 4. évf. 1961. 4. sz. 442-475- 1Elemzi a parasztság különböző rétegeinek a magatartását, az 1919-es földtörvényhez való viszonyát. Részletesen szól a nincstelen parasztság különböző rétegeinek a követeléseiről, ellentéteiről. Ismerteti a földfoglaló akciókat, s e mozgalmak szerepét a proletárdiktatúra előkészítésében. 74. Uő.: Adalékok a Tanácsköztársaság gazdasági-pénzügyi helyzetének alakulásához, a város és a falu közötti termékcseréhez, a rekvirálásokhoz. = Párttörténcti Közlemények. 8. évf. 1962. 3. sz. 38-61. 1. A sajátos viszonyok között a város és a falu közötti termékcsere közvetlenné vált. A Dunántúl és főként Somogy megye adatai alapján mutatja be a lánckereskedelem kikapcsolására tett intézkedéseket.