Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
Függelék - Takács Éva összeállítása
A tanulmány vázlatos áttekintését adja a somogyi tanítóképzésnek. Külön fejezetben tárgyalja az ország egyik legrégibb intézetének, a csurgói tanítóképzőnek a történetét, s az intézetnek az általános közműveltség emelésében játszott szerepét. 40. Uő.: A népoktatás Somogyban a kiegyezés előtti években. = Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 3. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1972. 137-168. 1. A szerző az első népoktatási törvény előtti időszak iskolapolitikai és tanügyigazgatási helyzetét ismerteti. Elemezve az iskolaellátottság és az iskolába járás számszerű adatait is. 41. Uő.: A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben. (1867-1870.) = Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 4. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1973. 2 °5232. 1. A népnevelés és a népoktatás megjavításán fáradozó, ill. a visszahúzó erők harcát mutatja be a tanulmány, képet adva a népoktatás és népnevelés 19. század végi somogyi viszonyairól. 42. Uő. Áz államosítás történeti előzményei Somogyban. = Somogy, 1973. 1. sz. 82-88. 1. Ismerteti a megye felszabadulás előtti oktatási viszonyait és méltatja az 1948. évi 33. törvény jelentőségét. 43. Kis István: Kaposvár és kereskedői az 1700-as években. = Emlékkönyv a Kaposvári Állami Közgazdasági Technikum jubileumáról. Szerk.: Pintér József. Kaposvár, 1962. 82-102. 1. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után újratelepülő Kaposvár kereskedőit és az újjászerveződő kereskedelmi életet mutatja be a szerző. 44. Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt. = Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 64. Bp. 1966. 69 1. A tanulmány Nagyatádi Szabó pályakezdését, törvényhatósági pályafutását és pártjának országos párttá való alakulását elemzi. 45. Uő.: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből. (1848-1945.) = Somogyi Almanach 7. Szerk. : Kanyar József. Kaposvár, 1962. 86 1. Ismerteti a szarvasmarha-tenyésztés átalakulásának az okait, s az agrárértékesítési nehézségek következtében a hagyományos növénytermelési struktúra átszerveződésének a folyamatát. A szarvasmarha-tartás átalakulása és a tejgazdálkodás létrejötte a gazdálkodás belterjességét vonta maga után. A dolgozat megvizsgálja a szarvasmarha-állomány üzemcsoportonkénti helyét a gazdálkodás rendszerében. 46. Knézy Judit: A fa építkezésre vonatkozó XVIII. századi adatok Somogyból. = Ethnographia, 1972. 4. sz. 518-531. 1. A 18. századi nemesi vagyonleltárak, a céhes iratok áttekintése s a néprajzi gyűjtés alapján készült részletes leírás Nyugat-Somogy néhány helységének nemesi építkezését mutatja be. 47. Kopasz Gábor: A Horthy-rendszer telepítéspolitikájának érvényesülése a Dél-Dunántúlon. = Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 44. Bp. 1963. 33 1. Somogy, Baranya, Tolna egykés, vagy elnémetesedő helységeibe az ország más részeiről telepeseket hoztak. A telepítés gazdasági, politikai okait, annak lebonyolítását és a telepesek életkörülményeit mutatja be a szerző. 48. Kósa László: A dél-somogyi burgonyatermelés. Adatok a parasztgazdaságok belterjesedésének vizsgálatához. = Az Ethnographia Füzetei 16. Bp. 1968. 30 1. A közleményben a hagyományos paraszti gazdálkodás felszámolásában jelentős szerepet játszó burgonyatermelés műveléstechnikai, munkaszervezeti és társadalmi vonatkozásait elemzi a szerző. 49. Kováts Zoltán: Somogy népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században. = Emlékkönyv a Kaposvári Állami Közgazdasági Technikum jubileumáról. Szerk.: Pintér József. Kaposvár, 1962. 59-71. 1. A török hódoltság utáni korszak népességét, a források hiányossága következtében nehéz megállapítani. A szerző újabb forrásanyag feltárásával egészíti ki a már kialakult korábbi képet, bepillantást nyújtva a forráskritika általa használt módszereibe is. 50. Uő. : Somogy megyei községek népesedési viszonyai 1748-ban. = Klny. a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged, 1964. 221-243. 1Forráskritikai elemzés után négy somogyi községgel (Attala, Marcali, Pula, Somogysámson) kapcsolatban dolgozza fel a családok lélekszámára, a családokban élő gyermekek számára, a háztartások nagyságára, a jobbágyság rétegeződésére stb. vonatkozó levéltári adatokat.
