Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
2. Magyar Kálmán: A somogyvári apátság Péter titulusának forrásairól (Adatok a korai magyar egyházszervezés kérdéséhez)
nem alapít országában olyan egyházat, amely közvetlenül Róma joghatósága alá tartozik. 64 Mégis mivel magyarázható a Péter patrocinium és névadás gyakori korai jelentkezése? A kérdés megoldásához alapvetően hozzátartozik a székesfehérvári korai Szent Péter egyház problémája. Az itt lévő korai Szent Péter egyház „a város bástyákon belüli részén állott". 65 A pontosabb azonosítását a régészeti kutatások végezték el. Megállapították, hogy a város legmagasabb pontján elhelyezkedő mai püspöki egyház alatt húzódott a Péter templom elpusztult alapfala. Ugyanakkor feltűnő, hogy a Péter és Pál templom magasabban helyezkedett el, mint a Boldogasszony monostor. Egyetértünk azzal: hogy „teljesen elképzelhetetlen, hogy a királyi család leendő temetkezési helye, családi temploma ne a város legmagasabb pontján álljon". 66 A fentiek alapján a korai Szent Péter egyház építése feltétlenül megelőzhette a Boldogasszony templom istvánkori építését. Hiszen a korai Péter titulusú egyház jelentőségét emeli: a bazilikában megkoronázott király itt kezdte meg jelképesen uralkodását azzal, hogy ítéletet hozott és lovagi avatást végzett. 6 ' A fentiek alapján bizonyosnak látszik, hogy a székesfehérvári - XIII. században újjáalapított - Szent Péter és Pál egyház a legkorábbi királyi (fejedelmi) udvarháznál, majd a későbbi székhelyen épült keresztelő kápolna volt. A pécsváradi, (esetleg óbudai, esztergomi) -korai keresztelő kápolnák közül kiemelkedett azzal, hogy megépítése után - a Boldogaszony templommal együtt István szakrális központjához tartozott. Ebben a minőségben, mint Géza fejedelem és I. István temetkezőhelye szerepelt. Székesfehérvár kutatói 68 megállapították, hogy az általunk is korainak vélt Péter és Pál egyház a várispánság népének tulajdonába kerül a későbbiekben és végsősoron a katonáskodó elemek és a várnépek egyháza lehetett. Ezt valószínűsíti, hogy a királyok itt folytatták a „lovagi avatást", amely a korai időben a királyi lovagok (testőrség) megalakulásával is kapcsolatba hozható. 69 A Szent Péter egyháznak - a katonáskodó elemekkel meglévő kapcsolatára fontos adat, hogy a trónörökös hercegnek, a királyi hadsereg parancsnokának központjában - Bihar ispánsági székhelyen - a Szent Péter tiszteletére szentelt plébánia templomban őrizték a Tízezer Vértanú katona relikviáját. A korai Péter patrocinium és helynévadás várispánsággal, illetőleg a várkatonasággal való összefüggésre utal az esztergomi vár tövében, a vizivárosban álló Szent Péter egyház is. Nyitrán - a város falain kívül - a közeli hegyen is talán a váralja népének Szent Péter temploma állt. Váradon az ecclesia sancti Petri de monte is hasonló összefüggésre vonatkozik. Somogyváron az 1091-es alapítás előtt az ispánsági székhely egyháza ugyancsak Péter titulusú lehetett. 70 A fenti adatok, de méginkább a székesfehérvári Szent Péter egyházban történő lovaggá avatás ténye alapján a Szent Péter és Pál védőszent - véleményünk szerint - a királyi katonasággal, esetleg a testőrséggel függhet össze, vagyis korai patrocinium választásuknál elsősorban Péter, illetőleg Pál szerepelt a korai időben. S ezen az alapon III. Henrik szimbolikus lándzsa küldését is világosabban értelmezhetjük. Ezek az alapvető összefüggések a korai egyházszervezés folyamatára utalnának. Igazolnák azt, hogy a térítés - az ispán fegyvereseinek védelme alatt a vár keresztelő egyházából, kápolnájából a vár megyéjében történt elsősorban. S ez Székesfehérvár esetében látszik a legvilágosabban, mivel itt a király Szent
