Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - A Somogy megye múltjából (1970-1974) c. Levéltári Évkönyv 1-5 kötetének a vitája 1974. szeptember 26-án Kaposvárott

igen gyakran más erők vittek előre, mint amik a felszín mozgásában kitapinthatók. A mai történeti kutatás abban látja elsődleges feladatát, hogy a mélyben ható erőket felderítse, a „történelem nélküli" tömegeknek mindennapi életét feltárja s megrajzolja küszködésüket, szenvedésüket, örömüket és bánatukat. Konkréten a magyar múltra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy régebbi korokban a magyar jobbágyságnak az ország 90 százalékát kitevő, eddig mégis elhanyagolt részének az életét kell megvilágítanunk, majd az újabb és a legújabb korban a parasztság mellett a magyar munkásság küzdelmes sorsát. Arra is szükség van természetesen, amit korábban írtak, és amit korábban vizsgáltak a történészek. Hiszen tudjuk, hogy a fejlődésben minden kölcsönhatásban van egymással gazdasági, társadalmi, politikai és művelődés! tényezők egymásra hatnak, egyik a másik nélkül nem érthető meg és teljes képet csak valamennyi együtt ad. Ezért ma sem mellékes számunkra, hogy ki volt valamely falunak a földesura, a birtokos családok milyen gazdálkodást folytattak, melyik politikai oldalon álltak, de ennél jobban érdekel bennünket, hogy hogyan éltek a földesúri uralom alatt a jobbágyok, milyen volt a sorsuk, a történelem csatái hogyan csattantak rajtuk, és hogyan vészelték át a nehéz évtizedeket. Ismernünk kell a nagybirtok gazdálkodását is, amelyik az esetek többségében fejlettebb volt, mint a jobbágyé, így előre mutatott, példát adott a parasztoknak is. De a jobbágyi vagy a kisparaszti gazdálkodás ma már ugyanúgy érdekel bennünket, mert tudjuk, hogy az ország gazdasági arcának alakításában legalább olyan jelentősége volt, mint a nagybirtoknak. A főúri kastélyok, a püspöki paloták kultúrája, a magyar magas kultúra és irodalom sem közömbös számunkra. Meg kell ismernünk ezt is, meg kell rajzolnunk jellegzetes vonásait. De ugyanakkor nem mulaszthatjuk el a paraszti és munkáskultúra múltjának a feltárását. Mi volt a tömegek műveltsége különböző korokban, mit vettek át fölülről, mi az amit a múltból hoztak örökségként magukkal, mi az amiben kultúrájuk előre mutató volt és mi az amiben lemaradtak? Ahogy ismernünk kell a közigazgatást is, a megyében, a városban, a faluban, azt ahogy az állam felülről megpróbálta a maga igazához, a maga érdekeihez alkalmaztatni a mélyben élők életét, - de legalább annyira érdekel bennünket az, hogy hogyan formálódtak a népi közösségek a falvakban és a polgári önkormányzat a városokban, hogy alakult a társadalom belső önigazgatása, mik voltak ennek az eseményei és hogyan ütközött meg vagy kötött kompromisszumot a felülről lefelé működő közigazgatás és az alulról felfelé törekvő népi önkormányzat. Mindezek olyan kérdések, amelyek ma sokkal inkább előtérben állnak mint az országos politika eseményei, és ha meg akarjuk ismerni közelebbi szülőföldünk, a nagyobb történelmi tájak, vagy az ország igazi történetét, akkor elsősorban ezekre a kérdésekre várunk feleletet. Azt mondhatjuk, hogy az utolsó egy-másfél évtizedben helytörténetírásunk, a falvak, a városok és megyék, a kisebb történelmi egységek múltjának feltárásával foglalkozó tudomány új utakra lépett, éppen az említett szemléletek jegyében. Új utakra lépett, és ennek egyik jellegzetes példája a „Somogy megye múltjából" címet viselő, 1970-1974 közt öt kötetben megjelent évkönyvsorozat, amelynek megvitatására és értékelésére ma itt összegyültünk. Ha ennek a folyóiratnak a jellegét nézzük, először is azt kell leszögeznünk, hogy tudományos kiadvány. Tudományos kiadvány, amely feladatául tűzte ki, hogy kutatásokat végezzen és azok eredményeit publikálja Somogy megye történetének, települései múltjának, lakosságának, a megye múltbeli életének a jobb megismerésére. Ezekből az évkönyvekből a tudomány szól, elsősorban azokhoz, akik maguk is a tudomány művelői, de széles körben is mindazokhoz, akiket érdekel saját közösségüknek, saját szűkebb hazájuknak a múltja. És azt mondhatjuk, hogy ez mind többeket érdekel ebben az országban. Mind többen ébrednek rá, hogy a ma problémáit nem értheti meg az, aki nem tudja, hogy honnan és milyen úton érkeztünk meg a mába. Mind többen vannak tisztában azzal, hogy a jövőt nem tudja helyesen építeni az, aki nem látja, hogy mik azok a pozitív és negatív dolgok, amelyeket akarva, akaratlanul hurcolunk magunkkal a múltból, a mán keresztül néha egészen a messzi jövőbe. Ma már az ilyen évkönyvek olvasótábora sokkal nagyobb, mint régen volt egy-egy megyei monográfiáé, és külön érdemeként említem, hogy a régi, csak .szük körben szólni akaró, nem egyszer tolvaj-nyelvet használó, megyei, városi és egyéb helytörténeti monográfiákkal ellentétben a „Somogy megye múltjából" sorozat nemcsak a beavatott szakmabéliekhez, hanem minden művelt érdeklődőhöz szól és a cikkek témáját és stílusát ehhez igazítja. A vitaindító feladata elsősorban az, hogy kérdéseket vessen fel, rámutasson a problémákra. Sorbaveszem tehát az évkönyvek szerkesztői szempontjait, nagyjából csoportosítom és jellemzem a tanulmányok eredményeit, hogy megkönnyítsem ezzel a vitát, amelyiktől most mát az értékelést is várjuk.